Egy szervezeten belül a legerősebb alá- és fölérendeltségi viszony a főnök és a beosztott között alakul ki. Viszont erős érzelmek forrása is lehet ez a helyzet, ami – elsősorban – a beosztott irányából érkezik. A főnököt láthatatlanul, de tapinthatóan körülölelő nimbusz olyan képzetek táptalaja, amiben a fölöttünk állót magasabb szellemi és erkölcsi tulajdonságokkal ruházzuk föl. Ennek hatására olyan érzelmek keletkezhetnek, amelyek arra ösztönözhetnek, hogy közelebbi kapcsolatot létesítsünk a hierarchiában felettünk állóval. Ám ez az esetek többségében szigorúan egyoldalú – mondja Lakatos László pszichiáter szakorvos.
A tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a főnök-beosztott között kialakult barátságok többségét az alárendeltek kezdeményezik. Éppen ez ennek a viszonynak a hibája is, amit – ha valamilyen módon létrejön – többnyire a beosztottak túlértékelnek. Többen fordultak már Lakatos Lászlóhoz avval, hogy csalódtak a főnökük barátságában, ami ugyan komoly pszichológiai betegségeket nem okozott, de ha valakinek érzékenysége van erre, lehet egy ilyen trauma az “utolsó csepp”.
Félreértik a közeledést
A szakember szerint a főnök – pozíciója miatt – tehet olyan gesztust, ami egy alá- és fölérendeltségtől mentes kapcsolatban akár a barátság előszeleként is értelmezhető, de ez inkább a szervezet és nem az egyén érdekét segítő lépés. A főnökök munkája sokszor a “bizalom” egyetemes megnyilvánulásain múlik, amit, elő lehet segíteni olyan mozzanatokkal, amik magukban hordozzák a bizalmasság illúzióját. Ezt szokták félre érteni a beosztottak, amikor azt hiszik, hogy baráti viszonyba kerültek a főnökükkel. Ám a főnök – pozíciója miatt – nem engedheti meg magának, hogy közeli barátságba kerüljön egy alatta álló munkatársával, mert ez magában hordozza a kivételezés esélyét, ami lerombolhatja a vezető hitelét. Így, ebben a konstellációban igazi barátság – az esetek döntő többségében – nem alakulhat ki főnök és beosztott között.
Ám a gyengébb erejű alá- és fölérendeltség felé haladva a barátságok kialakulásának esélyei javuló tendenciát mutatnak. A kollegiális viszonyban pedig ugyanez általánossá válik. Bár a szakember véleménye szerint ritkábban keresünk barátot ott, ahová dolgozni járunk, inkább a lazább kapcsolatok kialakulását segíti elő a munkahelyi ismeretség. A közös sikerek, eredmények, vagy esetleg veszteségek szorosabbra fűzik az emberi kapcsolatokat, de ezek sajnálatosan csak a munkahelynek szólnak, ahonnan kilépve, a közösségi élmény elkopik. A tartós, évtizedes barátságok java része fiatalon, tizenévesen kötődnek, amiben döntő szerepe van a választás szabadságának.
A munkahelyi barátságok sosem szabadon választottak, hanem inkább egy fajta pszichés kényszer eredményeképp születnek.
A szerelem minden falat ledönt
A barátság talán a legtartósabb érzelmi alapon kötött emberi kapcsolat, ám a szerelem lángjának hőfoka magasabb, ami képes még a hierarchia falait is ledönteni. Könyvtárnyi irodalma van az igazgató és a titkárnőjének szerelméről, ami szinte közhelyszerű jelenség. Lakatos László szerint a szerelmi viszony kialakulásának katalizátora lehet a hierarchia, de gátja semmiképpen sem lehet.
Vagyis, az érzelmi viszonyok királyánál nem számít a beosztás, mert ebben az esetben lehullik a maszk és az ember személyisége, tulajdonságai, hatása, kisugárzása kerül előtérbe, ami elnyomja a beosztását. Az ilyen kapcsolatok kialakulását elősegítheti a főnöki nimbusz, de amikor létrejön a kölcsönösség, a nimbusz nyomtalanul tűnik el. A szerelem minden gátat áthág és a legtermészetesebb módon teszi egyenlővé a feleket, ami ennek az emberi titoknak az alaptermészete.
Erőteljes alá-fölérendeltségi viszonyban született szerelmek ugyanazzal az egyenlőséggel teljesülnek ki, mint a gyengébb pozicionális különbségek esetén kialakult viszonyokban. Persze, gyakran alakul ki ilyen kapcsolat pusztán érdekek mentén, amikor a beosztott bizonyos juttatások miatt kezdeményez viszonyt a főnökével, de amint igazi érzelmek kerülnek felszínre, a racionalitás azonnal kivonul belőle.
Így lehet katalizátora a kapcsolatnak az, ha valaki a felettesébe szeret bele, de csak akkor tud komolyra fordulni a dolog, ha mentesül az érdekektől. Az azonos pozícióban lévő munkatársak között kialakult szerelmek gyakoribb jelenségek, mint a főnök-beosztott viszonyrendszerben létrejöttek, mert az emberekben van egyfajta együvé tartozási reflex, ami inkább ezt a konstrukciót szorgalmazza.
