A kormányzat belátta, hogy tenni kell valamit a nem piacképes szakképesítések ellen, ezért is hozták létre a „Lépj egyet előre” ingyenes felnőttképzési programot. Az első üteméban 15 500 fő vett részt, a második körben még tart a jelentkezés, de az érdeklődők száma már meghaladta a 22 ezret.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők között a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma 31 169 fő volt, az általános iskolát elvégzettek 168 385-en regisztráltak. Magas a szakmunkásképzőbe járt munkanélküliek (134 941), a szakközépiskolát (47 739) és a gimnáziumot (37 298) végzettek száma is.
Mindenki eladó és biztonsági őr lenne
Az ÁFSZ honlapján már április közepén megjelent azoknak a szakmáknak a listája, amelyekre nem tudnak több támogatott helyet kiosztani. Ezek között a különféle kereskedelmi szakokat (ruházati, vegyi vagy élelmiszer-eladó, boltvezető) találhatunk, de már betelt a biztonsági őr, a nehézgépkezelő, a szociális gondozó és ápoló, a takarító, valamint a kéz- és lábápoló, műkörömépítő szakmák keretszáma is. A fejvadász szerint azonban ezekre a szakmunkásokra nincs is olyan égető szükség, inkább azokat a szakképzéseket kellene támogatni, amelyekre valóban nagy igény van a munkaerőpiacon.
Köszönőviszonyban sincs a kereslet és a kínálat
A szakmunkásokkal is foglalkozó fejvadászok szerint a munkaerő-piaci igények és a képzés összeegyeztetése lenne a legfontosabb a munkaerőhiány ellen – hiszen a munkanélküliek száma egyre csak növekszik.
Az ÁFSZ havi jelentéseiben minden alkalommal olvasható, hogy a kínált szakmáknak legalább a felére nem sikerül megtalálni a megfelelő embert. A szolgálat szerint a látszat csalóka: „a beérkező állásokból nagyjából ennyi marad betöltetlen a hónap végéig, ez látszik a statisztikából, de ez elfedi azt, hogy az esetek jelentős részében egy-egy beérkezett állásigényre folyamatban van a közvetítés”.
2008 márciusában 107 664 álláskereső segédmunkás és alkalmi munkás volt
az ÁFSZ nyilvántartásában, 32 715 eladó és 29 853 biztonsági őr, 17 001
irodai adminisztrátor, illetve 13 327 takarító keresett munkát a
munkaügyi központokon keresztül. A tartós – tehát a legalább egy éve
már folyamatosan a nyilvántartásban szereplő – álláskeresők toplistáját
is a segédmunkások vezették, 41 391 fő nem tudott elhelyezkedni, de a
biztonsági őrök (12 315 fő), az eladók (8 832 fő) és a takarítók (4 928
fő) is a lista elején állnak.
Ezzel szemben már évek óta
egyértelmű a kereslet a fogácsoló szakma iránt, de a különböző
feldolgozóipari munkakörök is igen keresettek – hívja fel a figyelmet
az ÁFSZ.
—-Nincs presztízse a jó „szakiknak”—-
Érdekes módon nagy az átfedés a keresett és romló pozíciójú szakmák között, ennek az az oka, hogy ezek jórészt szezonális ingadozásokra érzékeny szakmák, másrészt igen nagy ezeknél a fluktuáció, hiszen jórészt alulbérezett foglalkozásokról van szó.
Kéri Gabriella szerint azért ezek a képzések voltak népszerűek, mert az országban nagyon sok helyen tanítják, illetve egyes szakmákhoz ma már előírja a törvény, hogy csakis szakképzettséggel rendelkező alkalmazottat foglalkoztathat a munkaadó. „Ilyen például a kereskedelem: a munkáltató kénytelen beiskolázni a dolgozóját, ha nem akarja elveszíteni” – tette hozzá a programfelelős.
Az építőiparban is szakemberhiány van (Fotó: MTI)
Gyengő Dóra, a Manpower marketing és kommunikációs menedzsere lapunknak elmondta: a hiány oka az lehet, hogy nincsen már presztízse a jó „szakiknak”, nem ismeri el őket a társadalom. Pedig CNC-gépkezelőket, hegesztőket, kőműveseket, henteseket és karbantartókat szinte állandóan keresnek a partnercégeik. „Egyre több külföldi cég keres meg minket, hogy ennyi meg ennyi szakképzett emberre lenne szükségük, és nagyon nehéz az ilyen csoportos kereséseknek megfelelni. A speciális többlettudással rendelkező szakmunkás még a fehér hollónál is ritkább: nehéz például olyat találni, hogy valaki egyszerre raktáros és targoncavezető is legyen” – véli a menedzser.
Pályaorientáció helyett mentorháló
A mentorok a leghátrányosabb helyzetű térségekben munkálkodnak, az alacsony iskolázottságú lakosság körében keresik a leendő diákokat. Arra próbálják „terelgetni” a jelentkezőket, ahol igazán hiány mutatkozik: a nehezebb fizikai munkák körében. CNC-gépkezelőkből, lakatosokból, hegesztőkből még mindig nagy a hiány, épp ezért nagyon keresik őket az álláspiacon – mégis jóval kevesebben jelentkeznek ezekre a szakokra.
„Ha valaki olyan szakmát választana, amelyre már nem lehet jelentkezni, akkor a mentoraink próbálják más irányba terelni. Az egyéni kompetenciavizsgálat ilyen nagyságrendű támogatotti létszámnál sajnos egyelőre még nem megoldott, a mentorok abban tudnak segíteni, hogy mely szakmák iránt mutatkozik nagyszámú kereslet” – hívta fel a figyelmet Kéri Gabriella.
Elsősorban az alacsonyan iskolázott, szakképzetlen felnőttek kapnak lehetőséget valamely piacképes szakma megszerzésére. Ha valaki már több mint 15 éve szerezte a szakképesítését, és 5 éve nem sikerül elhelyezkednie, akkor a szakmája elavultnak minősül, ilyen esetben lehetőséget kap az átképzésre. Ugyancsak támogatható a felnőtt, ha egészségügyileg nem alkalmas a korábbi szakmájában történő munkavégzésre – például kellemetlen, ha egy pék lisztallergiával küzd.
A Manpower menedzsere szerint az iskola-összevonások, a régi jó szakképző intézmények visszaesése miatt sem tudják a szakképzett munkások betölteni a tátongó űrt, a munkáltatói oldal pedig még nem áll készen arra, hogy kiképezze a saját dolgozóit.
Mi fán terem a hiányszakma?
A hiányszakmák országos listáját prognózisok alapján állítják össze, és 3-4 havonta felülvizsgálják. Állandó hiány mutatkozik az építőiparban dolgozókból: kevés a kőműves, a burkoló, de a gépkezelőkben sem dúskálhatnak.
A munkáltatói oldallal a mentorok folytatnak párbeszédet, illetve a munkaügyi központok adatai alapján – cégek és a közintézmények bejelentett állásigényei szerint – határozzák meg, hogy milyen szakmák képviselőire van szükség a munkaerőpiacon.
Munkaerőhiánnyal küzd az építő-, az élelmiszeripar, de a gyártó cégek sem tudják egykönnyen meglelni a megfelelően képzett dolgozót – hiába adják be az igényléseiket a fejvadászcégeknek, munkaügyi központoknak. Gyengő Dóra elmondta, hogy ez nem csak Magyarországon jelent problémát: az április közepén rendezett nemzetközi állásbörzén is a hiányszakmák képviselőit keresték a cégek: henteseket, gépkezelőket és kőműveseket.
Kelet-Magyarországon népszerű
Észak-Alföldről és Kelet-Magyarországról érkezett a legtöbb jelentkező, a keretszámnál két és félszer többen akartak részt venni a képzéseken. Ezzel szemben a dunántúli jelentkezések száma elenyésző volt. Az ok Kéri Gabriella szerint az, hogy az ország északkeleti felében több munkanélküli van, nyugaton viszont több a magasabb képzettségű, jó állással rendelkező lakos.
A pályakövetési rendszer még nem alakult ki igazán, a munkaügyi központok adatait használják. Ebből természetesen kiderül, hogy az átképzett dolgozó el tud-e helyezkedni a szakmájában. Kéri Gabriella bizakodó: az első programban részt vevők 70 százalékának javult az álláspiaci helyzete.
Ösztöndíj és ingyentankönyv
A „Lépj egyet előre”-programban azok a hallgatók, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek, tankönyvtámogatást, illetve 150 tanóra hallgatása után egyhavi minimálbért kapnak. „Ez a megélhetési támogatás nem nevezhető ösztöndíjnak, hiszen sokan a támogatottak közül dolgoznak, mégis a tanulásra serkenti a diákokat” – mondta a programvezető. Vannak persze olyan jelentkezők is, akik már rendelkeznek valamilyen szakmával, de át szeretnék képeztetni magukat. Sőt, az első körben még diplomások is be szerettek volna kerülni a programba, de őket – mint magasan képzetteket – elutasították.
