Pénzügy

Vénülő Európa: nyugdíjreform kell

admin
admin

2007. 07. 04. 07:00

Nemrég hozták nyilvánosságra a Világbank legújabb jelentését, amely Kelet-Európa elfogyó-elöregedő népességével foglalkozik. 2025-re Magyarország lakossága csaknem 8 százalékkal lesz kevesebb, és a 65 év felettiek száma 40 százalékkal megnő. A Világbank megkondította a vészharangot: az érintett országokat cselekvésre szólítja fel, illetve figyelmezteti őket, hogy gazdaságilag és szociálisan is nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha nem lépnek idejében.

A Világbank megbízásából egy tanulmányt készített Mukesh Chawla, Arup Banerji és Gordon Betcherman A változás színei – vörösből szürkébe: A „harmadik rendszerváltás” – Kelet-Európa és a volt Szovjetunió öregedő népessége címmel.


Az elmlített országokban éppen a „harmadik rendszerváltás” zajlik a tanulmány szerint, a jelentésben ennek a lehetséges hatásait vizsgálják. Számos problémakörben elemzik az előrejelzéseket és a politikai kilátásokat a munkaerőpiactól kezdve a nyugdíjpolitikáig, az egészségügytől kezdve a megtakarítások alakulásáig és a tőkepiacokon várható fejleményekig. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy – bár a régió elöregedése gyenge intézményi fejlődés keretei között zajlik – az érintett országok ki tudják védeni a legsúlyosabb gazdasági következményeket, ha felgyorsítják gazdasági szerkezetváltásukat, és hosszú távú politikát folytatnak az elöregedés kezelésére.


Magyarországon az 1989 óta eltelt 18 év alatt komoly politikai és gazdasági átalakulás ment végbe. Természetesen a 2004-es EU-csatlakozás kulcsfontosságú volt, azonban Magyarország további felzárkózása Európa többi országához csak úgy lehetséges, ha megküzd egy másik átalakulás kihívásaival – csökkenő és elöregedő népessége problémájával. Nyugat-Európa öregedő népessége elég sok figyelmet kapott, de sokkal kevesebb figyelem kísérte a hasonló demográfiai trendeket Kelet-Európában és a volt szovjet utódállamokban, exkommunista államokban (például Lengyelországban vagy Bulgáriában). A korábbi keleti blokk demográfiai átalakulásával nemzetközi szinten eddig kevesen foglalkoztak.


Öregedő magyarok


A korábbi szocialista országok lakossága 400 millió, és ez a népesség egyre inkább elöregszik. Mind a 27 érintett országban jelentősen magasabb lesz a 65 év felettiek aránya 2025-re, mint amennyi a századfordulón volt. Az előrejelzések szerint a következő két évtized során a teljes népességszám majdnem 24 millióval fog csökkenni: Oroszország például 17 millió főt, Ukrajna 12 milliót veszít. Ezek drámai előrejelzések, de ami valóban egyedivé teszi a helyzetet az az, hogy Magyarországnak és keleti szomszédainak sokkal nehezebb lesz megbirkóznia a népesség öregedésének hatásaival, mint nyugati szomszédainak, mert az időseket ellátó intézmények kifejlesztésével is foglalkozniuk kell. A helyzet azért is egyedi, mert a demográfiai átmenet folyamata gyorsul, míg a gazdasági átalakulás folyamata még nem zárult le.


A tanulmány szerint 2025-re Magyarország elveszíti népessége 8 százalékát, 40 százalékkal megnő a 65 év felettiek száma, vagyis a magyor több mint húsz százaléka 65 év feletti lesz. Ha ezt a változást nem kezelik megfelelő hatékonysággal, akkor olyan csapást mérhet a gazdaságra, amely letaszítja hazánkat a nyugat-európai gazdaságok felé ívelő konvergenciapályájáról, és veszélybe sodorhatja az euróövezetbe tartozás követelményeinek való megfelelést is.



2025-re Magyarországon 40 százalékkal megnő a 65 év felettiek száma. Fotó: sxc.hu.


Veszély a gazdaságra


2005 és 2020 között előreláthatólag majdnem 600 ezerrel fog csökkenni Magyarországon a munkaképes korú népesség (15–64 év), ami azt jelenti, hogy három százalékkal kevesebb lesz a potenciális munkaerő. Viszont ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az általános gazdasági növekedésnek is le kell lassulnia.


A demográfiai átalakulás és a befejezetlen gazdasági reformok egymást felerősítő hatásai miatt megváltozhat Magyarország és szomszédai társadalmi-gazdasági szövete. Megnő az elszabaduló közkiadások kockázata, a jelentős méretű nyugdíjkötelezettségek tovább nőnek a népesség öregedésével, és az intézményi alapon nyugvó idősellátási rendszerek egyre több közforrást emésztenek fel. Ezekben a társadalmakban ugyanakkor a gazdasági növekedés is veszélybe kerülhet, mert a munkaképes korú népesség száma csökken, és az idősek potenciálisan kevesebbet takarítanak meg.


—-Mi legyen az öregekkel?—-


Magyarországon jelenleg a GDP több mint 10 százalékát költik nyugdíjakra, ami Lengyelországot kivéve magasabb, mint az összes többi új EU-tagállamban, és messze meghaladja néhány nyugat-európai ország ilyen jellegű kiadásait. Ha a jövőben a nyugdíjkiadások a 65 év feletti népesség növekedésének arányában fognak nőni, akkor 2025-re elérik a GDP 15 százalékát nemcsak Magyarországon, de Lengyelországban, Horvátországban, Ukrajnában és Szerbiában is. De egyértelmű nyugdíjreformmal – a nyugdíjkorhatár felemelésével és a nyugdíjak indexálási módjának megváltoztatásával – jelentősen csökkenthetők ezek a terhek a következő húsz év alatt, ha már most megteszik a megfelelő lépéseket.


Az egészségügy – de különösen a megváltozott képességű idős népesség hosszú távú gondozása – képviseli a másik jelentős pénzügyi kihívást. Ezeknek az időseknek az ellátása – akiknek a száma 2025-re egyharmadával több lehet Magyarországon, mint ma – nagyon költséges lesz, ha a gondozást kórházak vagy intézmények végzik. Nagyon lényeges volna egy olyan stratégia kialakítása, amely megfelelő ösztönzőket és forrásokat biztosít a nem hivatalos csatornákon történő hosszú távú, otthoni gondozásra – ahogy ez Ausztriában már sikeresen működik.


Megoldási lehetőségek


Két megoldás is kínálkozik – még úgy is, ha nem számolunk a bevándorlással, ami fontos tényező lehet, de társadalompolitikai szempontból kétesélyes. Az első az, hogy növelni kell a munkaképes korú népesség részvételi arányát a munkaerőpiacon. Hazánkban 2006-ban a 15–64 éves korosztály sokkal kisebb része dolgozott (62 százalék), mint szomszédainknál, vagy például Németországban (73 százalék), Csehországban (70 százalék). Ha az 55 és 64 év közötti dolgozók számát nézzük, akkor Magyarország még jobban le van maradva. Ennek a korcsoportnak csak a 35 százaléka dolgozik, ami teljes 20 százalékponttal kevesebb, mint az OECD-országok átlaga. Ha sikerülne megfelelő intézkedésekkel megnövelni a munkában részt vevők arányát, az jelentősen kompenzálhatná a népességvesztést.


De van egy másik út is, amely a jelentést készítők szerint még többet ígér: az aktívan dolgozók termelékenységének javítása. Ennek elérésére Magyarországnak el kell köteleznie magát, hogy „messzelátó” reformok sorát hajtsa végre, javítsa az oktatást – beleértve a felnőttoktatást és az élethosszig tartó tanulás koncepcióját –, és olyan befektetési klímát biztosítson, amely bátorítja az új, innovatív cégek létrehozását és a meglévő társaságok termelékenységének javítását.


A kelet-európai államok még nem késtek le semmiről a tanulmány szerint: van még idő arra az elkövetkező két évtized alatt, hogy reformok elindításával kezeljék az öregedő népesség miatt növekvő közkiadásokat. A nyugdíjak terén a növekvő költségek okozta nyomást nagymértékben ellensúlyozhatják a jól átgondolt politikai változások, például a nyugdíjkorhatár felemelése, ami Nyugat-Európához képest még mindig viszonylag alacsony Magyarországon.


A jelentésnek – a szerzők szerint – nem az a célja, hogy megkondítsa a vészharangot a régió országaiban a népesség öregedése miatt, de fel akarja ébreszteni a döntéshozókat, hogy cselekedjenek. A jövő bizonytalan, de az biztosan tudható, hogy milyen politikát kell folytatniuk ahhoz, hogy a legrosszabb ne történjen meg. Ez a jelentés arra akarja ösztönözni az öregedéssel legjobban fenyegetett országokat, hogy jelöljék ki a prioritásokat a legfontosabb reformok terén, és ne féljenek cselekedni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.