„Nyugat-Európából és a tengerentúlról továbbra is sok befektető – pénzügyi, kereskedelmi és termelő cégek – érkeznek hazánkba, ezek szívják fel a szabad munkaerő egy részét” – mondta a FigyelőNetnek Lipcsei András, a Pendl&Piswanger Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy a termelő cégek általában nem budapesti székhelyet választanak, hanem a keleti országrészbe települnek – hiszen ott jóval több a munkaerő, és az ottani emberek alacsonyabb bérekkel is megelégszenek.
Felső vezetői körben nagy a kereslet és a kínálat is, a két oldal azonban nem mindig fedi egymást. Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője elmondta, hogy leginkább a változásmenedzsmentben tapasztalatokkal bíró vezetőket keresik a cégek. A bankszféra is várja a pénzügyi végzettségű pályakezdőket a rengeteg újonnan nyíló, főként vidéki fiókba és az informatikát végzettek is könnyen el tudnak helyezkedni. Nehéz dolga lesz viszont a HR és a kommunikáció szakosoknak, illetve a jogászoknak, mivel ezek a pályák már csaknem telítődtek.
Dr. Csík Klára, az InDeed tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint a munkaerőpiacon komoly bizonytalanság tapasztalható, amelynek a problémás gazdasági helyzet az oka. Viszont szakképzett, nyelveket beszélő emberekre mindig szükség van, ezért kell a munkanélkülieknek továbbképezniük magukat, a diploma előtt álló fiataloknak időben elkezdeni az álláskeresést, a több tízéves munkaviszonnyal rendelkezőknek pedig kikalkulálni, hogy mikor és hogyan mehetnek majd nyugdíjba – az új nyugdíjtörvény fényében.
Hiány a termelőszférában
„A termelésirányítási pozíciókat betöltő szakemberek mellett a mérnök-üzletkötőket, azaz jó üzleti érzékkel megáldott, műszaki végzettségű embereket keresnek leginkább a vállalatok – mondta Lipcsei András. Ezekből a szakemberekből azonban még mindig kevés van. Tóth László szerint a termelőszférában nagy hiány mutatkozik mind a fehér-, mind a kékgalléros munkaerőben. Ez meggátolja az ipar fejlődését, azt eredményezheti, hogy a külföldi cégek a környező országokból toboroznak szakmunkásokat és mérnököket – legrosszabb esetben pedig kivonulnak a magyar piacról a frissen az EU-hoz csatlakozó Romániába vagy Horvátországba.
Még mindig nagy a kereslet a kereskedelmi végzettségű munkavállalók iránt – mondja Csík Klára –, és egyre több tanácsadó céget hoznak létre kényszervállalkozásból. Ám ezek néha kérészéletűek: a jó ötlet nem mindig elég egy sikeres cég felépítéséhez és fenntartásához: ahhoz hogy sikeres legyen egy vállalkozás, sokat kell tanulni, fel kell készülni rá.
Torz a felsőoktatás
Minél magasabb képzettségű valaki, annál könnyebb elhelyezkednie – ez a trend még mindig tartja magát Lipcsei András szerint –, ezért is fontos, hogy mindenki folyamatosan képezze magát. Viszont a diplomát nem igénylő szakmákban, különösen a szakmunkásoknál, folyamatosan hiány tapasztalható. A legtöbb állásnál – még szakmunkásoknál is – előnyt jelent, ha a jelöltnek legalább alapszintű számítógép-kezelői ismerete van. Juhos Andrea pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben a szolgáltatóipar szívja fel legjobban a munkaerőt, de a CNC-esztergályos is igen kurrens szakmának számít. Persze a diploma is fontos lehet, néha még olyan pozíciókban is, ahová eredetileg nem kellene, például az asszisztenseknél.
Tóth László, a Transearh Hungary Kft. ügyvezető igazgatója torznak és aránytalannak tartja a mai magyar felsőoktatást: szerinte a bölcsészek és a humán értelmiség mennyiségileg túlképzett, minden valószínűség szerint képtelenek lesznek elhelyezkedni, ellenben az elkövetkező években orvos- és mérnökhiány várható. A külföldi cégek hiába keresik majd a magyar műszaki értelmiséget – aki beszél valamilyen idegen nyelven, külföldön fog elhelyezkedni. És nemcsak az értelmiségben van hiány hazánkban: a kétkezi munkások is egyre kevesebben vannak. Csík Klára szerint inkább a szakmunkások oktatása lenne fontos, a diplomásokkal szemben. „Pótolni kell az elvándorló munkaerőt, mert ez komoly problémákat okozhat egyes iparágakban.”
Kelendő az extrém nyelvtudás
A külföldi tulajdonú multicégek közép- és felső vezetői szinten többnyire csak olyan munkavállalókat alkalmaznak, akik tárgyalóképes nyelvtudással rendelkeznek. Juhos Andrea szerint már nemcsak az angol-német-francia nyelvek tudóit keresik, hanem egyre fontosabbá válik az úgynevezett „extrém nyelvtudás” – így a norvégul, finnül vagy litvánul beszélők nagy előnyökre tehetnek szert. Lipcsei András is hasonlóan vélekedik. Elmondta, hogy – mint az elmúlt években – jövőre is nagy lesz a kereslet a nyelvtudással rendelkező, műszaki végzettségű munkavállalók iránt, ám a piac ezt az igényt nehezen tudja kielégíteni. Diplomások esetében a legtöbb álláskeresésnél egy nyugat-európai nyelv legalább társalgási szintű ismerete ma már alapkövetelménynek számít.
A BSc és a cégek elvárásai
A fejvadászok többsége egyetértett abban, hogy nem mindig az számít, BSc vagy MSc végzettsége van-e az álláskeresőnek – az a fontos, hogy hol, melyik egyetemen végzett, milyen volt a képzés minősége. „Egy Budapesti Műszaki Egyetemen végzett mérnököt hamarabb felvesz az adott cég, mint egy másik diplomást, aki egy olyan főiskolán tanult, amelyet pár éve alapítottak” – mondta Tóth László. Lipcsei András szerint a munkaerőpiac most tanulja meg rangsorolni a felsőoktatási intézményeket. Az oktatásban is kezdenek kialakulni az igazi piaci viszonyok és ez a jók és a gyengébbek megkülönböztetése irányában hat.
Csík Klára ezzel szemben úgy vélekedett: Magyarországon majd csak tíz év múlva tesznek különbséget a cégek a diplomák között. Szerinte inkább komplexen kell nézni az állásra jelentkezőket: a frissdiplomásnak valóban értenie kell a szakmájához, jó nyelvtudással kell rendelkeznie, illetve olyan emberi értékekkel kell bírnia, mint az agilitás, a csapatszellem, a kommunikáció vagy éppen a szorgalom, amik alkalmassá teszik a feladatra.
„A gyakorlatorientált oktatásra kell a hangsúlyt helyezni, vagy a hallgatóknak már az egyetemi éveik alatt el kell menniük dolgozni” – tette hozzá Juhos Andrea. Tóth László is úgy gondolja, a három- vagy ötéves képzés a munkavállaló és nem a munkáltató szempontjából fontos, mert aki gyakorlati pozícióban szeretne elhelyezkedni, annak elég három évig tanulnia a szakma fortélyait, aki viszont kutatni akar, az tanuljon csak tovább.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
