Pénzügy

Felsőoktatási keretszámok: az állam dönt

Még mindig nincs valódi pályakövetési rendszer a felsőoktatásban, az államilag finanszírozott keretszámokat pedig évente határozzák meg az ideálisnak tartott 3-4 év helyett. Sok országban pedig nem szabályozzák, hányan mehetnek egyetemre.

Hallgatói létszám és munkaerőpiac címmel tartott konferenciát a Felsőoktatási Kutatóintézet. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan szabályozzák itthon és külföldön az államilag finanszírozott helyek szakcsoportonkénti eloszlását, illetve hogy ez milyen hatással van a munkaerőpiacra.

Magyarországon szakirányokra, szakcsoportokra bontva határozzák meg évente az államilag finanszírozott keretszámot. „Ilyen szabályozás csak kevés helyen létezik, de például Görögországban és Norvégiában nemrég szüntették meg” – mondta Varga Júlia, a kutatás egyik készítője. A miénkhez hasonló rendszer működik Finnországban, 1994 óta az Egyesült Királyságban és tartományi szinten Németországban is. Máshol csak egyes szakokra határoznak meg konkrét keretszámot, így Belgiumban az orvosi képzésre. De előfordul az is, hogy egyes képzésekre többletférőhelyet biztosítanak, például az IT-kurzusokra Írországban vagy a kisebb nyelvi kurzusokra a svédeknél. Máshol inkább pénzügyi eszközökkel befolyásolják a férőhelyek számát. Dániában és Hollandiában az állam 3-4 éves szerződést köt az intézményekkel és maximalizálja az államilag finanszírozott létszámot. Ugyanakkor egyre inkább elterjed a kimeneti alapú finanszírozás, azaz hogy nem a belépők, hanem a diplomázók után fizet az állam. Varga Júlia hozzátette, a cél minden esetben a hosszú távú foglalkoztathatóság, ez azonban nem csak a közvetlen bemeneti szabályozással – azaz a szakirányonkénti keretszám megadásával – érhető el, hanem például a minőségbiztosítással is, vagy a fiataloknak a megfelelő információk biztosításával is. Ehhez többek között a brithez hasonló minőségbiztosítási rendszerre van szükség, ahol akár támogatásmegvonással is büntetik a nem jól teljesítő intézményeket.

Online kézikönyv Kanadában

A munkaerőpiaci előrejelzések fontosságát hangsúlyozta Galasi Péter, mondván, hogy csak ennek segítségével lehet igazán összehangolni a diplomás-kibocsátást és a piac igényeit.
„A munkaerőpiac heterogén, rugalmatlan, és nem átlátszó, ez pedig illeszkedési problémákhoz vezet” – mondta a kutató. A keresleti és a kínálati oldal összehangolásához ezért jól működő rendszert kell kialakítani, mint például Észak-Amerikában. Kanadában külön online kézikönyvet készítettek a pályaválasztás előtt állóknak, az Amerikai Egyesült Államokban pedig internetes oldalon tájékozódhatnak a fiatalok arról, milyen végzettség szükséges az általuk elképzelt szakmához, és milyen fizetésre számíthatnak.

A magyar fiatalok tudatosak

A kutatók beszámoltak arról is, milyennek látják a magyar pályakezdők munkaerőpiaci helyzetét. Legutóbb az 1998-ban és az 1999-ben végzett évfolyamról készült átfogó vizsgálat, akkor 13 ezer diplomást követtek nyomon, de a mostani kutatásban vizsgálták a 2001-es felvételi adatokat is. „Ezekből kiderül, hogy a munkaerőpiaci output szempontjából vizsgálva a felvételi létszámok célzottsága nagyon gyenge” – jelezte Galasi Péter. A felvett hallgatók
42 százaléka került olyan képzésbe, ahova a kívánatosnál kevesebben, 38 százalékuk pedig olyanba, ahol a kívánatosnál többen nyertek felvételt. Például – más kutatásokhoz képest meglepő módon – az összes felvett hallgató 8,6 százaléka vett részt műszaki főiskolai képzésben, 5,4 százalékuk pedig tanítónak vagy óvodapedagógusnak tanult. Az ideálisnál kevesebb hallgató került viszont az egyetemi és főiskolai közgazdasági és informatikai képzésekbe. Az adatokból kiderül az is, hogy a diplomások több mint egyharmada újabb diplomát szerez. Nagy valószínűséggel azok választanak az első diplomájuktól eltérő szakcsoportot, akik korábbi tanulmányaikat kevésbé preferált szakon vagy intézményben végezték, például nem kerültek be a vágyott szakra. Így ők valószínűleg később végzik el ezt a szakot, és ebben is próbálnak majd elhelyezkedni. Ez persze nekik is pénzbe kerül, hiszen a második diplomáért általában fizetni kell, ugyanakkor az államnak is kidobott pénz az első diploma finanszírozása.

Pályakövetési rendszer: papíron már létezik

Itthon évente határozzák meg az államilag finanszírozott keretszámokat, az Oktatási és Kulturális Minisztérium azonban átcsoportosíthatja azokat, akár a július végi vonalhúzás napján is. A tavalyi 62 ezres keretszám várhatóan idén sem változik, de több hallgatót vesznek fel informatikai és természettudományos képzésekre, és kevesebbet bölcsész- vagy tanárképzésre.
A felsőoktatási törvényben előírt diplomás pályakövetési rendszer egyelőre még csak papíron létezik, a végrehajtási rendelet és a részletes szabályozás még csak most készül – tudtuk meg az szakminisztérium sajtóosztályától. Ennek anyagi és adminisztrációs feltételeit majd a felsőoktatási intézményeknek kell megteremteniük, bár elképzelhető, hogy mindezt valamilyen pályázati pénzből fedezhetik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik