Pénzügy

London fokozatosan nyitna Románia és Bulgária előtt

admin
admin

2006. 09. 26. 14:55

Minden eddiginél erősebb utalást tett kedden a brit kormány arra, hogy a 2004-es EU-bővítéskori gyakorlattal ellentétben nem fogja azonnal korlátozás nélkül beengedni a brit munkapiacra a román és a bolgár munkavállalókat a két ország uniós csatlakozása után.

Liam Byrne, a brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára a brit GMTV kereskedelmi tévé hírmagazinjában azt mondta: a kormány álláspontja változatlanul az, hogy „minél nagyobb Európa, annál jobb a brit gazdaságnak”. Hozzátette ugyanakkor: a román és a bolgár EU-csatlakozás esetében „igen gyorsan elő fog kerülni” az a kérdés, hogy a két ország munkavállalóit is „nyitott kapukkal fogadja-e” a brit munkapiac. Byrne – aki szerint a brit kormány októberben terjeszti az alsóház elé döntését ez ügyben – azt mondta: ebben az esetben indokolható a „csak nagyon fokozatos (munkapiaci) hozzáférés” engedélyezése a román és a bolgár állampolgárok számára.

A Romániából és Bulgáriából érkezők nagy-britanniai munkavállalásának lehetséges korlátozására már a múlt héten világos – jóllehet Byrne keddi nyilatkozatánál még burkoltabb – utalást tett John Reid brit belügyminiszter. Reid a brit rendőrfelügyelők szövetségének Chesterben megtartott éves értekezletén felszólalva úgy fogalmazott: a kormánynak „megfontoltan” kell kezelnie a bevándorlást, és ez vonatkozik a román és a bolgár EU-csatlakozásra is.

Nyitottak

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5–13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából. A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 450 ezret, sőt az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell külön bejelenteniük munkavállalásukat a belügyminisztériumban, a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok akár 600 ezren is lehetnek.

Vitáznak

A tömeges kelet-európai bevándorlás egyre hevesebb vitát vált ki a brit közvéleményben, és belpolitikai kérdéssé vált a kelet-európai munkaerő szabad áramlásának korlátozása. A legutóbbi felmérések szerint a britek túlnyomó többsége nem támogatná a román és bolgár munkavállalók feltétel nélküli befogadását.

A gazdaság szereplőinek is megoszlik a véleménye a 2004 óta tapasztalt bevándorlási hullám hatásairól. Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az EU-bővítés nagy-britanniai gazdasági utóhatásairól közölt legutóbbi elemzésében azt írta: csak a lengyel bevándorlás mindössze két év alatt „Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette” a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta. Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű londoni gazdasági előrejelző részlege nemrég azt írta elemzésében, hogy a több százezer kelet-európai új alkalmazott beáramlása – a bérleszorító hatás miatt – fél százalékponttal alacsonyabban tartja a brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna.

A brit gyáriparos szövetség (CBI) vezérigazgatója, Richard Lambert ennek ellenére a minap „lélegzetvételnyi szünetet” javasolt a román és bolgár állampolgárok korlátlan munkavállalásának engedélyezése előtt. Közölte: nem szabadna szélesre nyitni az ajtót a két új EU-tagállam munkavállalói előtt „úgy, ahogy az legutóbb történt”, mivel szerinte a hatalmas munkaerő-beáramlás most már szociális következményekkel fenyeget Nagy-Britanniában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.