Pénzügy

Jövő évi fizetések – mit ér a bérajánlás?

admin
admin

2005. 11. 08. 07:00

Az Országos Érdekegyezető Tanácsban (OÉT) már egy hónapja folyik az egyeztetésről a jövő évi béremelésekről. Az országos bérajánlás azonban a versenyszférnak csupán javaslatként szolgál. A tapasztalatok azt mutatják, a vállalati béremeléseknél az OÉT ajánlása nem játszik meghatározó szerepet.

Az ösztönzésmenedzsmentre szakosodott, rendszeres jövedelemfelméréseket végző Wattson Wyatt tanácsadó cég magyarországi képviselője, Kerti Piroska úgy látja, hogy a kutatásukban résztvevő több mint száz, zömében multinacionális vállalatnál nem az országos bérajánlás a kiindulópontja a bérfejlesztéseknek. A szintén éves rendszereséggel jövedelemfelméréseket készítő Hay Group Menedzsment Tanácsadók Kft. munkatársainak hasonló a tapasztalata. Az elmúlt négy évben az inflációs várakozásokhoz igazították a vállalatok a béremelési politikájukat, a várt fogyasztóiárindex-emelkedéshez képest általában 2 százalékkal magasabb bérfejlesztést hajtottak végre – foglalta össze a felmérésük tanulságait Hettinger Tamás, a Hay Group tanácsadócég munkatársa. Tavaly a Hay-felmérésben részt vevő kétszáz cégnél átlagosan 6,5 százalékkal emelték az alkalmazottak fizetését, szemben a tavalyi Országos Érdekegyeztető Tanácsban megállapított 6 százalékos ajánlással. 2006 közepéig 5,5 százalékos fizetésemelést terveznek a megkérdezett vállalatok, egyelőre azonban még nem tudni, hogy az OÉT milyen ajánlást fog tenni.


Más tényező fontosabb?

A FigyelőNet által megkérdezett vállalatoknál mindenhol kiemelték, hogy egy gazdasági társaságnál rengeteg tényezőt kell figyelembe venni a béremelések mértékének kialakításakor. Az ÁPV Rt. érdekeltségébe tartozó több tucat cégnél például figyelembe veszik az országos bérajánlást, de mivel gazdasági társaságokról van szó, egyéb tényezők is befolyásolják az éves béremelések mértékét, tudtuk meg Oravecz Pétertől, az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatójától. Az ING Banknál ezzel szemben az OÉT-en tett bérajánlás nem kiindulópontja az éves bérfejlesztéseknek, nem igazodnak hozzá a bank vezetői.

A Magyar Telekom az érdekképviseletekkel együtt dönt a munkatársakat érintő kérdésekről, így a bérfejlesztésről is. A társaság menedzsmentje ebben a kérdésben az érdekképviseletek vezetőivel való egyeztetést követően hozza meg döntését minden évben – közölte a Magyar Telekom sajtóosztálya.

A Tesco Magyarországnál ugyan figyelembe veszik az OÉT béremelési ajánlását, de ez csak egy a rengeteg más tényező közül, amelyek szintén befolyásolják a fizetések kalkulációját a vállalatnál.


A bérajánlás sok országban nem garancia

Az Európai Unió régi tagállamaiban az érdekegyeztetés centralizáltabb formában működik, mint az újonnan csatlakozó országokban. Belgiumban, Finnországban és Írországban domináns az országos egyeztetés, amelyeket a tapasztalatok szerint inkább betartanak a vállalatok – derült ki az Európai Ipari Kapcsolatok Figyelőközpontjának (European Industrial Relations Observatory, EIRO) tanulmányából.

A többi régi tagállamban (Ausztria, Németország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svédország) az ágazati bértárgyalások irányadóak, míg Nagy-Britanniában a vállalati szintű egyezkedéseken múlik a munkavállalók fizetésének emelése.

Az újonnan csatlakozó országokban Szlovénián kívül minden országra a decentralizált érdekegyeztetés jellemző. Az EIRO kutatói szerint bár Magyarországon létezik országos érdekegyeztetés, a béremelések színvonala sokkal inkább a vállalati bértárgyalásoktól függ, amelyet a Hay Group tanácsadócég tapasztalatai is alátámasztanak. Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában, Franciaországban és Luxemburgban.

Az EIRO adatai szerint a régi EU-tagállamok közül tizenkettőben a munkavállalók több mint 60 százalékát érinti az országos vagy ágazati egyeztetések során kialakított bérajánlás.

Ennek ellenére az európai intézet szerint a bérajánlások szerepe megnövekedett az elmúlt két évben, ami a nehéz gazdasági helyzetnek tudható be. Az egyeztetések hátterében ugyanis az áll, hogy a bérek ne szaladhassanak el a GDP lassuló növekedéséhez képest. Arra is volt példa, hogy a szakszervezetek csak úgy adták beleegyezésüket a béremelések visszafogására, hogy egyben garanciát kaptak a későbbi engedményekre a fizetés és a munkaidő meghatározásában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.