FN

Az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek március végi berlini csúcstalálkozóján a legfőbb agrárkérdéseket megválaszolatlanul hagyták. Így a csatlakozandó országok továbbra sem igen tudják, hogy milyen mezőgazdasághoz kell majd alkalmazkodniuk, miféle agrárrendtartás fogja őket befogadni, s milyen árakra, termeléskorlátozó intézkedésekre és támogatásokra számíthatnak. Valószínű, hogy még a belépés előtt sor fog kerülni az unió agrárpolitikáján
1999. 05. 05. 00:00
A 2000. évi adó- és járulékreform kidolgozásakor a szakértők a kormányprogramban az ezen a területen vázolt tervekből, ígéretekből indultak ki, s igyekeztek olyan intézkedések bevezetését javasolni, amelyek összhangban vannak mindezzel. “Az ezredforduló küszöbén – A polgári jövő kormányának programjából” című anyagban az szerepel, hogy az adórendszert méltányosabbá kell tenni, ami együtt kell járjon a kivételek [...]
1999. 05. 05. 00:00
Magyarország legfontosabb külgazdasági partnere a kilencvenes évek során Németország lett. Tavaly mindkét ország jó évet zárt, így felhőtlennek tűnt az együttműködés. A német gazdaság motorja azonban az év elején akadozni kezdett, s a növekedési várakozásokat vissza kellett fogni. Erre nálunk még nem volt szükség, ám komoly veszélyt jelenthet a német gazdaságtól való függőség. A bonni gazdasági minisztériumban azonban optimisták a kétoldalú viszo
1999. 05. 05. 00:00
MILLIÁRD EURÓ 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. A CAP kiadásai (milliárd euró) 36,62 38,48 39,57 39,43 38,41 37,57 37,29 Vidékfejlesztés (milliárd euró) 4,30 4,32 4,33 4,34 4,35 4,36 4,37 Összesen (milliárd euró) 40,92 42,80 43,90 43,77 42,76 41,93 41,66 Összesen (a költs. kiad. százalékában) 44,5 45,8 43,8 42,9 41,5 39,9 38,9
1999. 05. 05. 00:00
GABONAFÉLÉK. E termékkörnél az intervenciós árat két lépcsőben, összességében 15 százalékkal – vagyis a mezőgazdasági miniszterek 1999. március 11-i megállapodásában szereplő 20 százaléknál kisebb mértékben – csökkentik. Cserébe a gabonatermesztőket kártalanítanák: a kompenzációs kifizetések az 1999-es tonnánkénti 54,34 euróról 2001-ig 63,00 euróra emelkednének, s azt követően 2006-ig azon a szinten maradnának. A kompenzációs kifizetések elnyerésének [...]
1999. 05. 05. 00:00
Szükséges-e tanácsadó igénybevétele, érdemes-e külső cégtől vásárolni programot, szolgáltatást, sőt, kell-e egyáltalán venni valamit - merül fel a kérdések sora a bankinformatikai fejlesztéseknél. Részint felelni kell tehát arra, hogy nem lehet-e mindezt saját kezűleg megoldani, mint ahogy valami módon azt is kalkulálni kell: megtérül-e a befektetés. Ezekről másképp vélekedik az informatikai tanácsadó és a banki informatikus, és megint eltérően a
1999. 05. 05. 00:00
Az informatikai beruházások döntésekor fontos szerep jut a költségeknek, illetve a beruházásból származó haszonnak. A megtérülés, illetve annak mérhetősége az informatikai szakma olyan kérdése, amelyben talán a legkevésbé van konszenzus. Egyes cégek megtérüléstszámító szoftvereket árulnak, mások pedig arra esküsznek, hogy mindez nem mérhető, hiszen az az előny, amely az emberi munkát könnyíti meg, nem számszerűsíthető. [...]
1999. 05. 05. 00:00
A honi kis- és közepes vállalkozói (kkv) szektor tagjainak cseppet sem mindegy, milyen eredményt hoz a beszállítói program. Ehhez képest még az sem dőlt el, hogy a piaci stabilizációjukat, illetve növekedésüket segítő csomagterven belül melyik finanszírozási forma lenne a legpraktikusabb. Az elképzelések egyike a klasszikusnak mondott, ám manapság kissé talán elhanyagolt eszközhöz, a váltóhoz "nyúlna", míg egy másik a napjainkban gyakran hangozta
1999. 05. 05. 00:00
KARBANTARTÁS. A bank karbantarthatja az ügyfelek adatait, ha azok, illetve szerződéseik megváltoznak, vagy ha fény derül rá, hogy hibásan rögzítették azokat. LEKÉRDEZÉSEK. Ezeknek három alapesete van. Egyfelől az adatok helyességét ellenőrző banki kérdések, másfelől az úgynevezett ügyfél tudakozvány, amikor a banki ügyfél tekinthet bele, mit is tartanak róla nyilván. A harmadik csoport, és ez a [...]
1999. 05. 05. 00:00
Klasszikus tézisek – A gazdaság hosszú távú trendjét meghaladó tartós növekedés törvényszerűen magasabb inflációhoz vezet. – Ha a munkanélküliség egy bizonyos szint alá csökken, akkor felgyorsul a bér- és árinfláció, mert a munkások iránti kereslet a munkaadókat a termelés növekedése nélkül is magasabb bérek fizetésére kényszeríti. – Alacsony munkanélküliség mellett csökken a termelékenység, azaz az [...]
1999. 05. 05. 00:00
Nem hatékony, ha informatikai fejlesztéseivel a bank maga próbálkozik, előnyösebb ezt külső szakértőre bíznia – veti fel az informatikai tanácsadók egy jelentős része. E hónapban azt vizsgáljuk, mennyire igaz ez a hazai bankrendszerre, van-e egyetlen, mindenkire érvényes tapasztalat. Áttekintjük továbbá, milyen feltételek mellett juthatnak tájékoztatáshoz a hitelintézetek egymás ügyfeleiről, azok hitelképességéről, s mennyi időbe és [...]
1999. 05. 05. 00:00
A német gazdaság tavaly az 1990-es egyesülés óta a legjelentősebb gazdasági növekedést produkálta: a GDP 2,8 százalékkal bővült. Ez nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó, rontotta viszont a képet, hogy a volt NDK-ból kialakult új tartományok fejlődése nemcsak elmaradt a volt NSZK-étól, de a korábbi ütemkülönbség még növekedett is. További probléma, hogy a külkereskedelem dinamikája a [...]
1999. 05. 05. 00:00
Számos szabályt megszegett az utóbbi három év páratlan növekedési lendületével az Egyesült Államok. Egyes elemzők ebből azt a következtetést vonták le, hogy az amerikai gazdaság "új paradigmába" lépett, s a feltételek alapvetően pozitív változásának köszönhetően tartósan gyorsabban fog növekedni a korábbi trendnél. Mások viszont úgy vélik: e sajátos nirvána csak átmeneti lesz, s ismét be fog következni az az időszak, amikor választani kell árstab
1999. 05. 05. 00:00
A berlini csúcs sem döntött arról, milyen alapon fogják a csatlakozást megelőző és az azt követő pénzügyi támogatásokat a jelölt, illetve az új taggá vált országok között felosztani. Ha feltételezzük, hogy ez népességarányosan fog megtörténni, akkor Magyarország a csatlakozást megelőzően évi 250-300 millió euróra számíthat, s abból legalább évi 50 millió eurót (a jelenlegi árfolyamon [...]
1999. 05. 05. 00:00
TUDATOS KÁRTYAVÁLASZTÁS. Dombornyomású vagy elektronikus környezetben használható kártya között választhatunk. Az előbbi nem tiltható le azonnal, kereskedőknél, még bizonyos ideig használható. Biztonsága egyes bankoknál fényképpel, belegravírozott aláírással, megváltoztatható PIN-kóddal növelhető. LIMITEK BEÁLLÍTÁSA. A kártyabirtokos maga választhatja meg a naponta vagy tranzakciónként felvehető, kereskedőnél elkölthető pénzmennyiség nagyságát. Olyan kártyát is találni, ahol például az ATM-használat teljesen [...]
1999. 05. 05. 00:00
MAGASAN A LÉC FÖLÖTT. A kudarc esélye 15 százalék: Anglia, Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Hollandia, Izrael, Írország, Kanada, Svájc, Svédország. VESZIK AZ AKADÁLYT. A kudarc esélye 33 százalék: Brazília, Chile, Dél-Korea, Finnország, Franciaország, Magyarország, Mexikó, Norvégia, Olaszország, Peru, Portugália, Spanyolország, Szingapúr, Tajvan, Új-Zéland. INOG A LÉC. A kudarc esélye 50 százalék: Argentína, Ausztria, Bulgária, [...]
1999. 05. 05. 00:00
Az elektronikus döntéstámogató rendszerek egyik legizgalmasabb részét a hitelelbírálást segítő eszközök jelentik. Ezek jelentősebb hányada a bankokon belül tesz jó szolgálatot, legyen bár saját fejlesztés avagy vásárolt és meghonosított verzió. A hitelkockázatok csökkentésében emellett a mostanság induló két ügyfél-információs rendszer is segíthet.
1999. 05. 05. 00:00
Az IMF tavaszi ülésszakának zárásaként bejelentették, hogy az intézmény másfél évre újabb 4,5 milliárd dollárt hajlandó hitelezni Oroszországnak; ebből 3 milliárd juthat az első 12 hónapra. “A folyósításról a megfelelő intézkedések életbe léptetése után lehet konkrétan dönteni” – közölte Michel Camdessus, az IMF vezérigazgatója. Az egyelőre nem véglegesített feltételek közt szerepel a költségvetés pozíciójának javítása, [...]
1999. 05. 05. 00:00
Nem szolgáltak szenzációval a múlt heti banki közgyűlések. Különösen igaz ez az állítás a Postabank ilyen rendezvényére, ahol a kisrészvényesek látszólag beletörődtek abba, hogy a május 18-i határidő lejártakor a hitelintézetben a múlt év végi tőkeemeléssel csaknem 100 százalékos tulajdonossá vált államot képviselő Pénzügyminisztérium várhatóan alig 5 forintot fizet egykoron 10 ezer forintos névértékű részvényeikért. [...]
1999. 05. 05. 00:00
Olvasói sztorik