Elsősorban amiatt következhetett be a devizafedezetre felvett forinthitelek leapadása, hogy egy idő óta a lakosság kevésbé tartja megtakarításait más országok pénznemében, előnyben részesíti a hazai valutát. Ennek több oka is lehet, például a jóval magasabb forintkamatok, vagy a forinttal szemben megnyilvánuló fokozott bizalom.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítése azonban nem egészen igazolja vissza a hitelintézetek feltételezéseit. A jegybank szerint a lakossági devizabetétek csökkenése számokkal egyáltalán nem támasztható alá, hiszen állományuk az elmúlt két-három évben hónapról hónapra növekedést mutat, még ha lassút is. Kivételt ez alól talán csak a tavaly december végi, illetve az idei január 31-i állományi adatok jelenthetnek. E két időpont között ugyanis a háztartások nettó pénzügyi vagyonában a devizabetétek mennyisége 618,1 milliárd forintról 611,3 milliárd forintra zsugorodott. A változás azonban nem a lakosság devizatartalékolási kedvének lankadása miatt következett be, hanem azért, mert a magyar nemzeti valutapiaci kosárárfolyamának januári felértékelődése a devizaszámlák forintra átszámított értékét összességében 6,8 milliárd forinttal karcsúsította. Az árfolyamváltozás miatt egyébként a szóban forgó hónapban 9,3 milliárd forintnyi – úgynevezett átértékelési – vesztesége keletkezett a lakosságnak.
A devizaszámlák bankoknál tapasztalt forintosodásának talán legkézenfekvőbb magyarázata a kamatfeltételek alakulásában keresendő. Manapság általában 5-7 százalékpont is lehet a kamatkülönbség a két konstrukció között, természetesen a forintbetétek javára. Ennek ellenére valószínűleg ma is előnyösebb devizafedezetre hitelt felvenni, feltéve persze, ha az érintettnek van megtakarított, leköthető devizája. “Minden attól függ, kinek mi a vonzóbb kedvezmény, a kamat vagy az egyéb feltételek” – fogalmaz Kakuk Edit, a Postabank osztályvezetője. E hitelintézetnél ugyanis a devizabetét-fedezet mellett nyújtott személyi kölcsön esetében – a forinthitellel szemben – egyáltalán nem kell kezes, adóstárs, de munkáltatói jövedelemigazolás sem. Arról már nem is beszélve, hogy a devizafedezet mellett igényelt kölcsön odaítéléséről a bank akár 10 perc alatt is határozhat, míg a forint hátterűeknél a bírálat eltarthat két hétig is. Eme kölcsönnél a bank a felvett pénzmennyiséggel azonos összeg, plusz három havi kamat erejéig együttesen zárolja a devizát, mint fedezetet.
“Az elmúlt másfél-két évben a korábbiakkal szemben számos forinthitel-konstrukció jelent meg a piacon – magyarázza Cziffra Ildikó, az ABN Amro (Magyar) Bank igazgatója -, így az áruvásárlási, a személyi vagy akár a klasszikus folyószámlakölcsön egyre több ügyfelet hódít meg, háttérbe szorítva a devizafedezetű hiteleket.” A holland kézben lévő, s a lakossági szolgáltatásokra az utóbbi egy-két évben fokozott hangsúlyt fektető hitelintézet mindezt szem előtt tartva több ilyen új, forintalapú konstrukciót is kínál. Ezek közé sorolható a háztartási, más nevén áruvásárlási hitel, amely például a Tesco áruházban lévő ABN Amro fiókban szinte perceken belül felvehető. De a hitelintézet palettáján a forint alapú klasszikus folyószámlakölcsön – alap-, illetve emelt szintű kerettel – is szerepel. A banknál az utóbbi időben egyébként szinten maradt a devizabetétek mennyisége, míg a forintszámlák napról napra gyarapodnak.
Az eddigi példákkal ellentétben a Kereskedelmi és Hitelbanknál (K&H) 1998 eleje óta újból a devizafedezet mellett nyújtott hitelek folyamatos növekedéséről számoltak be. Ezt a trendet a hitelintézet állományi adatai is igazolják; eszerint az idén április végén 755 millió forintra rúgott az efféle kölcsönök mennyisége, szemben az egy évvel korábbi azonos időpontban feljegyzett 607 millió forinttal. “Két-három évvel ezelőtt valóban volt egy időszak, amikor folyamatosan csökkentek a devizafedezetű forinthitelek – idézi fel Biró Péter, a lakossági hitelezési üzletág vezetője -; meglehet azért, mert felszabadult a valutavásárlási korlát, s a lakosságnak már nem volt olyan fontos devizában tartalékolni.” A K&H-nál a bankszektor többi szereplőjével szemben még egy tényező segítheti a devizaszámlák bővülését. Ez pedig az 1996. január elsejével beolvasztott Ibusz Banktól örökölt hajdani ügyfélkör, amely vélhetően többé-kevésbé megtartotta korábbi szokásait, köztük a devizaszámla-vezetést.
A gyakorló szakemberek példái tehát vegyes képet mutatnak, miközben nem szabad elfeledkezni arról, hogy azért banki oldalról ma is szívesebben látnak fedezetként egy-egy forinthitel esetében devizát, mint akár ingatlant, esetleg értékpapírt.
Végül is nem kizárt, hogy újból fellendül a devizát fedezetként használó forinthitelezési gyakorlat, bár ennek nyilván ellene hatnak az új forintkölcsön-konstrukciók, amelyeket a honi bankszektor szereplői – éppen a lakossági ügyfelekért vívott napi verseny jegyében – sorozatban dobnak piacra.
