Hannover városának egyik vendéglője, a Wiechmann a német kancellár kedvenc vacsorázóhelyei közé tartozik. Gerhard Schröder május elején is felkereste az éttermet, amikor szűkebb pátriájába hazatért bonni munkahelyéről, ráadásul illusztris vendéget is vitt magával. Az akkor frissen kinevezett pénzügyminiszter fogyasztott el két és fél óra hosszan egy kiadós menüt főnökével. Ha minden terveik szerint alakul, akkor az ebédet a többi kormánytag fogja állni, s a bonni miniszterek komolyan nyögni fogják a számlát. A két politikus ugyanis 30 milliárd márkás megszorító csomagot állított össze a röpke 150 perc alatt, s ebből a szövetségi tárcáknak arányosan kell kivenniük részüket. A legolcsóbban éppen ezért az igazságügyi minisztérium ússza meg, 2000-ben csupán 500 millióval kurtítja meg gazdálkodását az új pénzügyminiszter, ám a munkaügyi tárcának az ezredforduló évében közel 13 milliárdba kerül majd a kancellár és kincstárnoka közös vacsorája.
VACSORAIDŐ. Sokan Magyarországon is azt tanácsolják Orbán Viktornak, hogy ideje lenne elmenni vacsorázni Járai Zsigmonddal. A miniszterelnök gasztronómiai ízléséről kevesebbet tudni, mint német kollégájáéról, annyi mindenestre közismert, hogy a Fidesz hőskorában a Kisrablóba jártak enni és gyűlésezni a fiatal demokraták. Azóta némileg megöregedtek és – nomen est omen – a kormányfőnek nem is lenne ildomos pénzügyminiszterével e célból ott találkozni. A költségvetési megszorításokat, sőt az esetleges pótköltségvetést azonban egyre kevésbé lehet elkerülni.
László Csaba, a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára távozásának bejelentése előtt néhány nappal állította össze azt a csomagot, amellyel még az idén 50 milliárdot lehet megspórolni a központi költségvetésben. Bár a PM-ben határozottan cáfolják, hogy a takarékoskodási munkaanyag és a köztisztviselő távozása között bármiféle összefüggés lenne, az egybeesés mindenesetre elgondolkodtató. Ám amennyiben még sincs a két dolog között összefüggés, a tárca adós azzal a válasszal, hogy mit szándékozik tenni az államháztartási hiány elfogadható szinten tartása érdekében. Varga Mihály politikai államtitkár fejtegetése a múlt heti vitanapon ugyanis nem volt meggyőző. Olyannyira nem, hogy az államháztartás helyzetéről folytatott vitában még koalíciós képviselők is bírálták a kormány jelenlegi és tervezett tevékenységét. Bár az is igaz, hogy a kormányzati többség abban egyetért: azonnali beavatkozásra nincsen szükség.
A koalíciós képviselők elsősorban a PM adóelképzeléseit kifogásolták, amelyekről alig 48 órával a vitanap után tárgyalt a gazdasági kabinet. Az adókoncepció – hasonlóan a költségvetés áprilisban elfogadott irányelveihez – nem egy évre, hanem 3 esztendre szól majd. Az új elképzelések egyik legfontosabb alapelve szerint az élőmunka-terheket csökkentenék, hogy a vállalkozások versenyképessége nőjön Magyarországon.
Ám mindez a jövő zenéje, s az 1999. évi lyukakat a kormánynak még az idén kell betömnie. Ugyanis az eladósodás – legalább is a hivatalos nyilatkozatok szerint – most nem járható út . Az államháztartás GDP-hez viszonyított hiányának nem szabad meghaladnia a kitűzött 4 (leánynevén 3,95) százalékos szintet, s ettől nem akar eltérni a kormány. Márpedig ez megszorító csomagok nélkül nem lesz lehetséges. Gazdaságkutatók szerint egyáltalán nem lenne tragikus, ha ez a mutató meghaladná a 4 százalékot, sőt esetleg elérné az 5 százalékot, de nemzetközi szervezetek és külföldi befektetők arra ösztökélik a kormányt, hogy tartsa a beígért hiány mértékét.
BELSŐ KÖRÖK. Többen a legnagyobb problémának a kérdés átpolitizáltságát tartják, annál is inkább, mert kívülálló nem ismerheti a költségvetés belső összefüggéseit. A büdzsé tavalyi összeállítása idején László Csaba állítólag szűk körben azt mondta, hogy a költségvetésben “150 milliárdos puffer” van. Azóta ugyan az ismert 50 milliárdos tartalékot zárolta a kormány, de azt nem tudni, hogy a maradék 100 milliárd – már amennyiben valóban létezett ilyen belső számítás – megvan-e még. Annyi mindenestre tény, hogy Torgyán József, az egyik legnagyobb költségvetéssel működő agrártárca vezetője, alaposan kiköltekezett.
A PM visszafogottságát általában nem értékelik sehol megnyugtatónak, bár elképzelhető, hogy a József nádor téren nyugtatónak szánják annak ismétlését, hogy egyelőre nincs szükség beavatkozásra. Szakértők ráadásul egyöntetűen állítják, hogy az eddig is pragmatikus lépéseiről híres Orbán-kormány meghozza az elkerülhetetlen döntéseket. Már csak a mikor és a hogyan a kérdés. –
