Reménytelen vállalkozásnak tűnik pillanatnyilag azon szakértői elképzelés megvalósítása, amely a vagyoneredet ellenőrizhetősége érdekében megkövetelné a vagyonnyilatkozatot. Az adóreform előkészítése során a Pénzügyminisztérium által összeállított csomag egyik fontos eleme lenne e szándék törvényesítése, ám ehhez minősített többséget igénylő alkotmánymódosításra lenne szükség. A jelenlegi politikai helyzetben, az újabb médiaháború és a Mahir körüli ügyek zajában azonban nagyfokú naivitás azt feltételezni, hogy éppen ebben a kérdésben fog megegyezni a kormánykoalíció és az ellenzék.
Mindazonáltal a gazdasági kabinet által a múlt héten megtárgyalt, A 2000. évi adó- és járulékreform koncepciója címet viselő előterjesztés nemcsak a vagyonnyilatkozat bevezetésének, hanem egyéb intézkedések megtételének javasolásával is igyekszik szűkíteni azt a mezsgyét, ahol még ki lehet bújni az adózás alól. Ezt a célt szolgálná például az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek esetén a kivetéses adózásra való áttérés, ami azt jelentené, hogy az adót az adóhatóság vetné ki, mégpedig az azonnali ellenőrzést követően (Figyelő, 1999/8. szám). Ugyancsak mérsékelné az adózatlan jövedelmek nagyságát, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek adóbevallása helyébe egy egyszerűsített nyilatkozat lépne, s esetükben is – a munkáltatói és kifizetői adatszolgáltatás teljes körű ismeretében – az adóhatóság állapítaná meg az adót.
Az adóreform-koncepció kapcsán egyébként minden nagyon bizonytalannak tűnik; különösen igaz ez a személyi jövedelemadó rendszerének tekintetében. Rengeteg adótábla készült az elmúlt hónapokban a pénzügyi tárcánál, ám kifogások mindegyikkel szemben felhozhatók. Az eléggé biztosnak tűnik viszont, hogy a legalacsonyabb adókulcs a mai 20 százalékról 25 vagy 26 százalékra fog emelkedni, ám ez legalább 2,5 millió forintig lenne érvényes. Ennek áraként viszont nem növekedne az adójóváírás, ami az alacsony jövedelműek számára hátrányos. Az adókedvezmények megszüntetése – a gyermekkedvezmény kivételével – továbbra is napirenden szerepel, s úgyszintén növekedne a magánszemélyek által fizetendő egészségbiztosítási járulék. Kevésbé örömteli hír az is, hogy – a tőke- és a munkajövedelmek közötti adóterhelésbeli különbségek mérséklése érdekében – a forrásadós jövedelmek mai 20 százalékos adója is az szja-adótábla alacsonyabb kulcsához igazodna. Így tehát 25 százalék lenne az ingó és ingatlan vagyontárgy értékesítéséből, árfolyamnyereségből, vállalkozásból származó jövedelem adója, továbbá az “elsőlépcsős” osztaléké is. A kamat, s a jelenleg ehhez hasonlóan adózó jövedelmek – befektetési jegyek és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések hozamai, a tőkeszámlán tartott igazolt befektetések árfolyamnyeresége, lakás-takarékpénztári megtakarítások kamata – adóztatását fokozatosan valósítanák meg: jövőre 10 százalék lenne az adó, 2001-től 15 százalék, s 2002-ben igazodna a többi tőkejövedelem adójához.
A társasági adózás szabályaiban továbbra sem terveznek jövőre változást, s nagy a valószínűsége annak is, hogy az általános forgalmi adó rendszerében sem lesznek radikális módosítások. Az újonnan bevezetendő biztosítási adó mértéke jövőre még csak 5 százalék lenne, nem érintené viszont az adókedvezmény megszüntetésével sújtott módozatokat. –
