Idén 6 százalékos nyugdíjemelés volt januártól, és mint a G7 írja, az éves infláció a novemberi érték, azaz 3,7 százalék körül alakulhat. Vagyis ebben az évben a nyugdíjaknál magasabb emelés valósulhatott meg, mint amennyivel a fogyasztói árindex emelkedett, azaz 2,3 százalékkal nőhet az ellátások reálértéke.
Arra is kitérnek azonban, hogy az élelmiszerárak átlagon felüli (4,9 százalékos) emelkedése a nyugdíjasokat kifejezetten rosszul érintheti. Csakhogy a KSH a nyugdíjas fogyasztói árindexre is 3,7 százalékot mutatott ki novemberre.
Jövőre megfordulhat a helyzet, hiszen a kormány a költségvetésben 3,2 százalékos inflációval tervez 2025-re, miközben elemzői várakozások szerint akár 4 százalék feletti is lehet a pénzromlás, ami Korrekció pedig az általános szabályok szerint csak novemberre várható – addig is kénytelenek hitelezni az idősek az államnak.
Írtuk, 2013 és 2016 között, valamint 2018-ban nem volt novemberi nyugdíjkorrekció. Voltak viszont olyan évek is, 2021-ben, és 2022-ben (a választási és a választás előtti évben), amikor beiktattak még egy rendkívüli, a nyugdíjtörvényben nem rögzített, a kormány döntése alapján elrendelt nyári emelést is. És hogy mennyire lőtte be jól a kormány az egyes években a nyugdíjemeléseket? Öt olyan év is volt tehát 2010 óta, amikor kicsivel alábecsülte a várható inflációt, így kevesebb volt az emelés, mint amennyi a tényleges infláció lett (a nyugdíjas, illetve az átlagos infláció közül a magasabb értéket figyelembe véve). Utólagos korrekció pedig nincs az éves tényszámok alapján. Vagyis a nyugdíjasok kárára is tévedhet a kormány.
A nyugdíjas szervezetek és a szakszervezetek szerint végtelenül igazságtalan az inflációt követő nyugdíjemelés, több okból is. Például mert a végeredmény egyre kevesebbet ér, ezért egyáltalán nem fedezi az úgynevezett nyugdíjas kosár költségeit. Ráadásul folyamatosan nyílik az olló a régi nyugdíjak és új nyugdíjak között, valamint a fizetések és a nyugdíjak között, a kisnyugdíjasok pedig menthetetlenül elszegényednek.
