A lehető legnagyobb összegű állami nyugdíj eléréséhez hasznos lehetőség a nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása. Fő szabályként az kérheti a nyugdíjrögzítést, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és legalább 20 év szolgálati időt szerzett, vagyis jogosult teljes öregségi nyugdíjra. Az Adó.hu arra is kitért, milyen módosítás történt a nyugdíjrögzítés szabályában.
2024. július 1-től már
- a nyugdíjrögzítés lehetőségével élőnek nem kell választania a tényleges nyugdíjba vonuláskor a rögzített nyugdíj évenkénti emelésekkel növelt összege és a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjára kiszámított nyugdíj összege között, mert
- a nyugdíj-megállapító szerv hivatalból a magasabb összeget folyósítja öregségi nyugdíjként.
Ugyanez történik a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegének megállapításakor is – tették hozzá.
De mikor jöhet jól a nyugdíjrögzítés? Akkor, ha nem vonulunk rögtön nyugdíjba, amikor lehetőségünk adódik rá, hanem tovább dolgozunk (nyugdíj-megállapítás nélkül), legalább 365 napig. Ezzel ugyanis nő a szolgálati idő, nő a nyugdíj alapját képező átlagkereset, valamint nőhet a valorizációs szorzó is (amivel a korábbi évek kereseteit hozzák fel a nyugdíjba vonulás előtti szintre). De lehet, hogy a korábbi időpontban igényelt nyugdíj mégis előnyösebb lenne (például, ha részmunkaidőre vált a nyugdíjra jogosulttá vált személy). Vagyis Hogy mindenképpen a lehető legjobban járjunk, ahhoz jöhet jól a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz rögzítése, ami
- az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjára kérhető, tehát a 65. születésnapunkra.
Idén még az 1959-ben az év végén születetteknek lehet érdekes a nyugdíjrögzítés, jövőre pedig az 1960-as születésűeknek, amint elérik a 65. szülinapjukat.
Ha közülük valaki a korhatár betöltése után tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba menetel idején a számára kedvezőbb nyugdíjat kell megállapítani neki
- a korhatár betöltésére kiszámított, azaz a rögzített, és az éves nyugdíjemelésekkel növelt nyugdíj, illetve
- a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj közül.
Így nem érheti őt veszteség amiatt, hogy később vonul nyugdíjba:
- a nyugdíja legalább akkora lesz, mint az a legkorábbi időpontban, a korhatár elérésekor lett volna (az éves emelésekkel megnövelve),
- de ha a későbbi időpont szerinti nyugdíj ennél magasabb lenne, azt folyósítják.
Ami még fontos, hogy van, aki nem élhet a nyugdíjrögzítéssel. Aki:
- a nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig tartó idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjban (állandó özvegyi nyugdíjban) részesült,
- a korhatár betöltésekor még csak öregségi résznyugdíjra jogosult (tehát húsz év szolgálati idővel még nem, de legalább tizenöt év szolgálati idővel már rendelkezik),
- aki Nők40-nel menne el nyugdíjba.
Ha kíváncsi a magyarázatra is, hogy ki miért nem jogosult a nyugdíjrögzítésre, kattintson.
