Budapesten 2010-hez képest 2023-ra az új lakások ára 3,6-szeresére, a használtaké pedig 3,5-szeresére növekedett. Az országos átlag hasonló trendet követett az új lakásoknál, miközben a használt lakások 2,7-szeresükre drágultak.
A GKI vezérigazgatója szerint, bár a kormányzat a lakástámogatásokkal, mint a CSOK vagy a babaváró hitel segíteni akart a családos fiataloknak, valójában az ingatlanárak drasztikus emelkedését érte el. Szerinte a lakhatási válság kezelésének egyik módja az állami lakásépítés lenne – írja az atv.hu.
„A korábbi időszakban, amikor még volt ilyen, az állami lakásépítés pont ezt orvosolta, mert ott az állam maga építi az ingatlant, ott nincs ilyen elszállás az árakban. Abból a lakásokból például lehet azt csinálni, hogy kezdetben mondjuk bérlőként van jelen a lakos, aki közben spórol, de joga van megvenni az ingatlant valamennyi idő után” – magyarázta Molnár László.
Ezek egy része rossz állapotú, felújításra szoruló ingatlan, amelyeknek a modernizálása kiemelten fontos lenne, hiszen ez sokkal olcsóbb, mint az új lakások építése.
Leskó Zoltán is kiemelte az üresen álló vidéki házak és a lakosság nagyvárosokba, főként a fővárosba tömörülésének problémáját. Épp ezért szerinte a vidékfejlesztés kiemelt fontosságú lenne. Hozzátette: az ingatlanárak emelkedésében az is közrejátszik, hogy sokan befektetési céllal vásárolják azokat.
„Ha az eddigi tendenciák riasztóak voltak, akkor a következő időszak még komolyabb kihívásokat okozhat az ingatlanpiacon, hiszen a prémium állampapírokban, ami az inflációkövető kötvényeket fedi le, 7-8 ezer milliárd forint hever, erre az állam még 1300 milliárd forintot fog kifizetni kamatként 2025-ben. És hogyha ennek csak egy töredéke kap helyet a lakáspiacon, akkor is 1000 milliárd forintnyi kereslet zúdulhat az ingatlanokra, ami további jelentős áremelkedést vetít előre” – mondta Balogh László.
