A cél az, hogy épüljön egy új terminál, és a lehető leghamarabb meghaladja a 20 milliót a Budapestre érkező turisták száma. „Én még ennél is optimistább vagyok, szerintem kellően fejlett infrastruktúrával a 30 milliós határ is elérhető. És ha ez így lesz, akkor ez egy jó és megtérülő befektetés, anyagilag is megtérül” – fejtegette lapunk kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón. A közvetlenül az EP- és önkormányzati választás előtt bejelentett állami bevásárlást követően kérdeztük őt arról, mikor térülhet meg a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. visszavásárlása.
Amint korábban megírtuk, a rendszerváltás utáni időszak „legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója” keretében 80 százalékos részvénycsomagot szerzett a magyar állam és 20 százalékot a francia Vinci Airports a repülőtér-üzemeltetőben. A nemzetgazdasági tárca 3,1 milliárd eurós fizetendő vételárról és 1,44 milliárd euró hitel átvállalásáról adott ki közleményt, ennek alapján úgy számoltunk, hogy – a hiteleket is figyelembe véve – 1400 milliárd forintos bevásárlást intézett a magyar kormány az adófizetők pénzéből.
Hogy ez teljes egészében magyar állami kiadás, vagy áll-e még az a terv, hogy a Katari Befektetési Hatóság átvesz 29 százalékot, arra nem kaptunk választ. Gulyás azzal zárta rövidre a kérdésünket, hogy „pillanatnyilag nem ez a tulajdonosi szerkezet.” Ahogy arról sem közöltek egyelőre részleteket, hogy mennyibe kerül majd a terminálépítés, és mennyit finanszíroznak majd belőle közpénzből. Csak az sejthető a miniszter válasza alapján, hogy ambiciózusak a tervek – és hogy néhány információ majd egy júliusi sajtótájékoztatón derülhet ki.
A magyar állam kivásárlásáról folyó tárgyalások közepette, az év elején azonban nyilatkozott a Budapest Airportot akkor irányító vezérigazgató, Kam Jandu arról, hogy a növekedés kiszolgálásához elengedhetetlen az infrastruktúra bővítése. Az ehhez szükséges engedélykérelmeket rég be is adták a magyar hatóságokhoz – derül ki az Airportal.hu interjújából. Magyarul: a harmadik terminál megépítésére van szükség. Az idei évre rekordforgalmat vár a repülőtér-üzemeltető, közel 17 millió utassal kalkulált, jövőre pedig 18,5 milliót becsült Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója az év eleji interjúban. Ez jóval több a tavalyi adatnál, amikor 14,7 millióan fordultak meg Ferihegyen, de meghaladja az eddigi csúcsot is, a 2019-ben elért 16,2 milliót is.
Jandu azt vetítette előre, hogyha az utasforgalom a várakozásoknak megfelelően alakul, akkor
Ha 18 milliónál több utast szeretne fogadni a budapesti légikikötő, ahhoz mindenképp bővíteni kell a kapacitást, ellenkező esetben kapacitáskorlátozást kellene bevezetni – vetítette előre, hogy esetleg kénytelenek lesznek visszautasítani légitársaságokat, nem tudnak minden, potenciálisan Budapestre tartó utast fogadni Ferihegyen. A jelenlegi terminál egyébként elbírna 18 millió utast, de csak akkor, ha a forgalom a nap során egyenletesen oszlik el. Ez azonban nem így van, az utasok 90 százaléka a napi csúcsidőszakokban, reggel, délután és este torlódik – magyarázta, miért van szükség a bővítésre.
A Budapest Airport eddigi menedzsmentje azzal kalkulált, hogy a harmadik terminál megépítése minimum hat évet vesz igénybe. Az átépítés kaotikus időszakát úgy hidalták volna át, hogy újranyitják és bővítik az 1-es terminált. Azzal számoltak, hogy ennek modernizálása és az új móló hozzáépítése körülbelül két év alatt elvégezhető, vagyis 2027 tavaszán újranyithat az épület. A felújítás után az 1-es terminál 4,5–5 millió utast tudna fogadni, és kiszolgálná az utasokat addig, amíg a 3-as terminál első fázisa elkészül.
Gulyás Gergelyhez hasonlóan optimista húrokat pengetett Kam Jandu, aki szerint Budapest 30 millió utast is elbírna, „hiszen van ennyi potenciál a fővárosban és az országban”.
Hogy milyen ütemben nő a turistaforgalom, az rengeteg tényezőtől függ, váratlan események hatására, mint amilyen a Covid-járvány volt, akár le is nullázódhat, ugyanakkor lehetnek 20–30 százalékos megugrások is egyik évről a másikra – gondoljunk csak a fapadosok megjelenésére a 2000-es évek közepén. A bécsi repülőtéren azt látni, hogy valamikor 2008 környékén közelítette meg az évi 20 milliós forgalmat, és egy bő évtizeddel később hagyta el a 30 milliót, de a növekedés korántsem volt egyenletes, 2018 és 2019 között 4–5 millióval ugrott meg az utasforgalom.
Annyi biztos, hogy 20–30 millió utas fogadására nem elegendő Ferihegy jelenlegi terminálkapacitása. Sőt, már az idén nyáron mutatkozhatnak jelei a kapacitáskorlátnak – vetítette előre Somogyi-Tóth Gábor, a Budapest Airport Zrt. egykori forgalmi igazgatója. A reptér-üzemeltető menedzsmentje már a Covid-járvány kitörése előtt megkezdte a harmadik terminál tervezését, ami azonban első körben finoman szólva nem nyerte el a magyar kormány tetszését. A kívülállók ebből annyit érzékelhettek, hogy egymást érték a repülőtéri szolgáltatás minőségét kifogásoló kormányzati megszólalások. A színfalak mögött a kormány arra kérte az AviAlliance vezette befektetői konzorciumot, hogy nívósabb fejlesztésre kerüljön sor, nemzetközi pályázaton válasszák ki a tervezőket. 2020 májusára el is készültek a tervek, amik több fázisban megvalósuló bővítésről szóltak.
Úgy kalkuláltak, hogy a 3-as terminál 25 millió fő fogadására lesz képes, majd tovább bővíthető, az épületet pedig úgy kell elképzelni, hogy összenő a 2A terminállal, vagyis a meglévő épület átépítésére is szükség van.
Somogyi-Tóth Gábor úgy véli, máris időzavarban van a repülőtér, szerinte nyolc év, mire a 3-as terminál enyhíteni tud a kapacitásgondokon. Az építészeti tervpályázat lebonyolítása, az engedélyezési tervek elkészítése, a hatósági és önkormányzati engedélyezési eljárás éveket vesz igénybe, és a korábbi tervezésben tanácsadóként részt vevő szakember azzal kalkulál, hogy a kivitelezési munkálatok időigénye három-négy évre tehető.
Az új terminál várható beruházási költségeiről eddig nem esett szó. A legutóbbi terminálépítés 2011-ben fejeződött be, akkor adták át a 2A és 2B terminált összekötő SkyCourt utasfogadót, aminek a költségét annak idején bő 100 millió euróra tették. Ez volt a legnagyobb darabja a 2005-ös privatizációs szerződésben a külföldi befektetők által 2012-ig kötelezően vállalt, összesen 261 millió euró értékű fejlesztésnek. Szakértők szerint ez utóbbinál azonban összehasonlíthatatlanul komplexebb és nagyobb építkezést igényel a 3-as terminál, aminek a költségeit a SkyCourt sokszorosára becsülik.
