2023 végén már közel 2,1 millió ügyfélnek volt értékpapírszámlája a különböző befektetési szolgáltatóknál, míg a Magyar Államkincstárnál nemrég sikerült elérni a 800 ezres számot. Ez jól mutatja, hogy bár nagyon sokan döntöttek úgy, hogy állampapírba fektetnek, sokan tartottak ettől, ezért inkább más akár teljesen adó- és járulékmentes befektetési formákat választottak. Pedig az Orbán-kormány nagyon próbálkozott:
- a szocho bevezetésével állampapír vásárlására próbálták ösztönözni az ügyfeleket,
- majd arra kötelezték a Magyarországon működő bankokat, hogy küldjenek egy ki egy levelet, amelyben tulajdonképpen „elküldik” a náluk befektetőket a kincstárhoz.
Sokan inkább más adómentes befektetési formákat választottak
Több mint 40 ezer darabos növekedéssel zárta a 2023-as évet a tartós befektetési számlák (tbsz) száma, míg a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) száma összességében 860-al csökkent. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) erről szóló adatai alapján elmondható, hogy a magyarok inkább középtávra fektetik be a pénzüket, hosszú távra nem akarnak, vagy sokkal inkább nem tudnak tervezni – értékelnek a portálon.
Ez a két befektetési forma adókedvezményes befektetési lehetőség, sokkal többet hallunk róluk a szociális hozzájárulási adó (szocho) tavaly júliusi bevezetése óta, amelynek „köszönhetően” a 15 százalékos kamatadó mellé egy 13 százalékos kötelezettség is társul a befektetéssel megszerzett kamat- és egyéb jövedelmekre. Ez egyébként 100 ezer forintos megszerzett hozam esetén 15 ezer forintról 28 ezerre növelte a fizetendő közterheket.
Decemberben kelendőbb
A számokból az is kitűnik, hogy az utolsó negyedévben nőtt a legnagyobb mértékben a tbsz-ek száma. 2023 első negyedévében mindössze 4 598 darab volt az állománynövekedés, a második és harmadik negyedévben 10 ezer feletti volt az emelkedés, míg a szeptember-december közötti időszakban 14 657 új számlát nyitottak.
Csak darabszámban volt rekord az utolsó negyedév: az értékpapír-állomány volumenben ugyanis 358,4 milliárd forintos plusszal zárta 2023 decemberét az előző negyedév végéhez képest. Az év elején egyébként még egy jelentősebb, közel 195 milliárd forintos csökkenés is látszik, de ez a konstrukció specialitása miatt nem kiugró tendencia.
Tartós befektetési számlából jelenleg 299 598 darab van, 4 351 milliárd forintos értékben, míg nyugdíj-előtakarékossági számlából 90 620 darab 486,5 milliárd forintos állománnyal. Előbbinek átlagos értéke körülbelül 14,5 millió forint volt, míg a speciális nyugdíjszámlán átlagosan megközelítőleg 5,4 milliót tartanak a magyarok.
Nyesz nyitására már a Magyar Államkincstárnál (MÁK) is lehetőségünk van, az új szolgáltatás február 2-án indult. (Erről részletesen itt írtunk.)