Az ősszel nagyobb mozgás volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kulcsfontosságú főosztályán: amint arról beszámoltunk, 27 év után távozott a GDP-számításért felelős nemzeti számlák főosztály vezetője, és több más szakember is elhagyta a hivatalt. A KSH azzal hárította el a 24.hu kérdéseit, hogy nem kommentálnak „egyedi, személyes munkaügyi kérdéseket.” Ugyanakkor olyan hírek szivárogtak a KSH közeléből, hogy a távozások a módszertani változtatásokkal vannak összefüggésben: egyre nagyobb teret kapnak ugyanis a becslések, amivel nem minden statisztikus értett egyet.
A tavalyi évben óriási figyelem összpontosult a KSH havi jelentéseire. Mindenki lélegzetvisszafojtva figyelte, mi történik a 25 százalék fölött tetőző inflációval, és mikor vált visszaesésből növekedésbe a magyar gazdaság. Orbán Viktor azt ígérte, hogy az év végére egy számjegyű lesz az infláció, és a GDP-t tekintve az eredeti másfél százalékos növekedés helyett „pozitív nullát” harangozott be. Inflációs ügyekben a KSH jelentései alapján végül túlteljesültek a tervek, már októberben 9,9 százalékos fogyasztóiár-emelkedést jelzett év/év alapon a KSH, az év utolsó hónapjára pedig 5,5 százalék lett az infláció 2022 decemberéhez viszonyítva. Éves átlagban ez még így is brutálisan magas, 17,6 százalékos árszínvonal-emelkedést jelent, de vitathatatlanul teljesült a miniszterelnöki előrejelzés.
Habár az infláció letörését a kormány első számú feladatként kezelte 2023-ban, az inflációs osztály mégis hónapokig vezető nélkül működött, a tavaly áprilisban a Magyar Nemzeti Bankba visszatérő osztályvezető helyére csak október elején érkezett új vezető. Mint megírtuk, Tréfás Andrást igazolta le a KSH, aki a külföldi befektetések útját egyengető állami szervezettől, a Szijjártó Péter minisztériuma alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökségtől (HIPA) érkezett.
Nepomuki Szent Jánosra hivatkozik a KSH
Időközben a nemzeti számlák főosztály összes osztályvezetői posztját feltöltötték, Tréfás nevét azonban már hiába kerestük, eltűnt a szervezeti listáról, az inflációs osztály rubrika megint üresen tátongott. Érdeklődtünk a főosztályt vezető Cseh Tímeánál, valamint a hivatal elnökénél, Kincses Áronnál és a sajtóosztályon is, mi történt az osztályvezetővel, és mikor várható új kinevezés a posztra, ki fogja számolni ezután az inflációt. A kommunikációs főosztály megismételte, hogy
A KSH, tiszteletben tartva az adatvédelmet, valamint a korábbi és a jelenlegi munkatársait, egyedi, személyes, munkaügyi kérdéseket továbbra sem kommentál.
Azt is előrevetítette, hogy a későbbiekben is hiába érdeklődünk:
A KSH épülete előtt áll Nepomuki Szent János szobra, amely példaként és iránymutatásként szolgálhat az adatvédelemmel kapcsolatos jövőbeli kérdéseikre is.
A kommunikációs főosztály által hivatkozott Nepomuki János a XIV. században élt cseh pap, a hidak szentje és a gyónási titok vértanúja. A legenda szerint Johanna királyné gyóntatójaként nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot, a féltékeny IV. Vencel király fenyegetőzésére sem árulta el, hogy mit vallott be a hűtlenséggel gyanúsított királyné. Azt tényként fogadják el a történészek, hogy a király elfogatta Nepomuki Jánost, kegyetlenül megkínoztatta, és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta.
Még a próbaidőt sem töltötte ki Tréfás András
Hivatali forrásunktól úgy tudjuk, Tréfás András saját elhatározásából, a hat hónapos próbaidő letöltése előtt távozott a KSH fogyasztói árak osztályának éléről. „Senki nem lepődött meg azon, hogy nem vállalta tovább. Nem volt könnyű betölteni a pozíciót, s miután végre találtak rá valakit, az rögtön kapott hideget-meleget” – kommentált lapunknak. „Tréfás felmondásában nagy szerepet játszhatott a negatív sajtóvisszhang. Korábban azt lehetett feltételezni, hogy ez egy szűkebb értelemben vett szakmai pozíció, de az elmúlt hónapokban kiderült, hogy olyan posztról van szó, amely eléggé kitett a politikai jellegű támadásoknak” – fűzte hozzá.
Az elmúlt időszakban Mellár Tamás és Katona Tamás, a KSH két korábbi elnöke is élesen kritizálta a statisztikai hivatal infláció-számítási módszertanát, és a médiában vita tárgya lett, hogy mennyire hihetők a hivatal által közölt fogyasztóiár-index adatok. Tréfás Andrásról informátorunk a következőképpen vélekedett:
Ha valaki nem politikusi pályára készül, az általában nem szereti, ha olyan megvilágításba kerül, hogy ő egy pártkatona. Még ha szimpatizál is a Fidesz politikájával, akkor sem veszi jó néven, ha Szijjártó Péter – vagy egy másik politikus – embereként van megjelenítve. Pláne, hogy egy eléggé alacsony szintű pozícióról van szó, amelynél nem jellemző, hogy politikai nyomásra neveznek ki valakit.
Forrásunk szerint Tréfás András osztályvezetői helyére egyelőre nem talált senkit a KSH. Hozzátette, hogy a hivatalon belül szakmailag nem látták indokoltnak és egyértelműen támadásként értékelték az inflációszámításról szóló kritikus híradásokat. A vezetés komoly presztízsveszteséget érzékel, ennek okán kezdeményezték, hogy szakmai műhelyeket tartsanak, nemrég pedig sajtótájékoztató keretében reagáltak a kritikákra.
Tavaly novemberben a KSH-t a kormány részéről felügyelő Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter arról beszélt a parlamentben, hogy tárcájánál olyan törvényjavaslatot készítenek elő, mely biztosítaná, hogy a KSH egy a kormánytól független szervvé alakuljon. (Azt már nem fűzte hozzá, hogy ez az indítvány az uniós Eurostat javaslatai között szerepelt.)
„Formálisan ez a javaslat azt jelentené, hogy a hivatal a kormány helyett az Országgyűlés irányítása alá kerülne, ami nagyobb szakmai függetlenséget, szervezeti autonómiát biztosítana. Valószínűleg ez egy átgondolt irány a kormány részéről, de arról még nem hallottunk, hogy az ügyben konkrét lépések történtek volna” – mondta forrásunk.
