A szervezet munkatársai, Feldmár Nóra és Koritár Zsuzsanna a népszámlálás adataira hivatkozva elmondta, hogy
- a hazai lakóingatlanok kétharmada 1980 előtt épült,
- 100 ezer lakásban nincs fürdőszoba,
- 67 ezer lakásban nincs vezetékes víz,
- a lakások mintegy ötöde penészes,
- sokan élnek beázó, komfort nélküli lakásokban.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a lakóépületek több mint fele (56 százaléka) GG, vagy ennél rosszabb energiaosztályú, miközben a korszerűnek mondható lakások legalább CC-sek. Mint kiderült, a GG-s lakások energiafogyasztása 2,5–3-szorosa a CC-sekének. Ebből kiindulva
Másrészt szintén ezen adat alapján világos, hogy korszerűsíteni kellene a lakásokat annak érdekében, hogy kisebb legyen az energiafogyasztás. A felújításokkal azt kellene megcélozni, hogy minél több lakás legyen CC-s energiaosztályú.
Főként az alacsony jövedelmű háztartásokra jellemző, hogy régebben épült, rosszabb állapotú, szilárd tüzelőanyaggal fűtött családi házakban élnek, melyek környezeti és egészségügyi kockázatokat is jelenthetnek. A legrosszabb állapotú házakban 43 százalékban tűzifát használnak, leginkább kisebb településeken.
Évente 130 ezer lakásban kellene „mélyfelújítást” végezni ahhoz, hogy elérjük a 2050-re kitűzött karbonsemlegességet, azonban az eddigi tervek alapján úgy tűnik, hogy csak néhány tízezerre lesz támogatás. Ez azért baj, mert a felújítás drága, és minél kisebb egy család jövedelme, annál kevésbé van lehetősége a felújításra. Miközben a megtakarítás 55 százalékát a legrosszabbul teljesítő épületeknél (a legtöbbet fogyasztó 43 százaléknál) kellene elérni.
Rezsicsökkentési mellékhatások
A nagyobb részt rossz állapotú lakásokban ma Magyarországon a háztartási kiadások mintegy 19 százaléka megy el lakhatásra, és ennek nagy része energetikai kiadás. A szervezet kutatásai lapján Magyarországon több mint 1 millió embert sújthat az energiaszegénység.
A rezsicsökkentés javára írható, hogy ellentmondásossága ellenére képes volt enyhíteni a lakossági energiaproblémákat, például 14,3 százalékról 4,7 százalékra csökkent azon háztartások aránya, melyek nem tudták kifűteni a lakásukat, és 2014 és 2022 között jelentősen (25-ről 9 százalékra) mérséklődött a díjhátralékosok száma is. A legnagyobb baj a rezsicsökkentéssel az, hogy alanyi jogon jár, rászorultságtól függetlenül, támogatva a módosabbakat is, így rendkívül sokba kerül, miközben nem ösztönöz takarékosságra – 2013 és 2021 között jelentősen (átlagban 34 százalékkal) megnőtt a vezetékes energiánál (áram, gáz, távhő) a lakossági fogyasztás. Ezen belül a gázfelhasználásnál 43 százalékos emelkedés mutatkozott, hangzott el.
A rezsicsökkentés nem ösztönös felújításra, korszerűsítésre sem, illetve állami szinten elvonja, elégeti a potenciális korszerűsítési forrásokat is.
Alkalmazkodást hozott a rezsiemelés
2022 augusztusától vezették be átlagfogyasztás felett a hétszeres gázdíjat, és kétszeres áramdíjat. A szervezet egy online kutatása szerint ez a lépés kiugró érdeklődést generált az energiafelhasználás témájában, nyilván azért, mert sokan keresték a menekülőutat, próbáltak valahogy beférni az átlagfogyasztás alá.
Egy másik kutatásuk szerint a lakosság 52–76 százaléka mondta azt, hogy megterhelő lesz számára a rezsiemelés, ám minél alacsonyabb jövedelmű családokról volt szó, annál nagyobb (a legalacsonyabb jövedelműeknél 90 százalékot közelítő) volt azok aránya, akik arra számítottak, hogy megterhelő lesz számukra a változás.
A lakosság lehetőségeihez mérten igyekezett alkalmazkodni a megemelt rezsidíjakhoz – jellemzően vagy visszafogta a fogyasztását, vagy áttért alternatív fűtési módokra. Ennek meg is lett az eredménye – az energiahivatal adatai szerint az árszabályozás bejelentése utáni 12 hónapban a lakosság áramfogyasztása 7 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, a gázfogyasztás pedig negyedével (körülbelül 1 milliárd köbméterrel) csökkent. 2022 januárja és 2023 januárja között ennél is nagyobb, 34 százalékos zuhanás volt a gázfogyasztásnál. A visszaesésben szerepet játszhatott persze az is, hogy sokan váltottak például fatüzelésre – csakhogy a tűzifa ára is meredeken emelkedett. És persze, aki tehette, korszerűsítésbe fogott, vagy zöldebb energia felé fordult, például napelemet telepített.
A szervezet egy Baranya megyei felmérése szerint négy év alatt az ottani lakosok jövedelme átlagban 20 százalékkal nőtt, miközben az energiaköltségeik 40 százalékkal emelkedtek. Állami támogatás nem volt a rezsiemelés ellensúlyozására, az önkormányzatok viszont próbáltak szerény lehetőségeik ellenére segíteni a rászorulóknak.
Igazságosabb rezsitámogatás kellene
A Habitat for Humanity szinte minden szinten hiányolja az állami lakhatási, épületfelújítási és rezsitámogatásokból a szociális szempontokat. Pedig ha azokat érvényesítenék, és a közösből nem támogatnák azokat, akiknek futja a jövedelmükből lakhatásra, rezsire, felújításra, azzal források szabadulnának fel. És a felszabaduló pénzből futná a kevésbé módosaknál is energetikai korszerűsítésre, csökkenhetne az energiaszegénység, javulhatna az ország energiahatékonysága.
Az univerzális rezsitámogatás helyett rászorultsági elven kellene támogatást adni a szakértők szerint, ami becsléseik szerint tizede költséget jelentene. Persze politikailag nehéz kifarolni a rezsicsökkentésből, de nem lehetetlen, hiszen az energiaválság kapcsán 2022 augusztusában már hozzányúltak a rendszerhez. És amit így megtakarítanának, abból elsősorban a legalacsonyabb jövedelmű háztartások ingatlanainál kellene javítani az energiahatékonyságot; egy 2014-es tanulmány szerint érdemesebb az alacsony jövedelműeket támogatni energetikai korszerűsítéssel, mert a rájuk költött támogatással 2–3-szor nagyobb társadalmi haszon realizálható. Az energiahatékonyság javítása a rászorulóknál nem csak magát a támogatást (pénzt) kell hogy tartalmazza, hanem segíteni kell őket a hozzáférésben, megfelelő tájékoztatást kell adni, illetve technikai, pénzügyi, műszaki segítséget biztosítani a sikerhez.
Megemlítették, hogy vannak EU-s források is energetikai korszerűsítési célokra, melyeket jelenleg kevéssé használ ki Magyarország. A jövőben kifejezetten energetikai korszerűsítésre jöhet létre a szociális klímaalap, amiből Magyarország előreláthatólag 1000 milliárd forintnyi támogatásra lehet jogosult (épület- és közlekedéskorszerűsítésre). Ehhez szociális klímatervet kell készíteni 2025 júniusáig, és kötelező lesz a szociális cél, valamint szigorú ellenőrzés várható a forrásfelhasználásnál. Nem kizárt az energiaártámogatás sem (maximum 36 százalékban) ha vele párhuzamosan az épületfelújításokra is költenek.
