A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hivatkozva közölt új információkat a Világgazdaság a várható béremelésekkel kapcsolatban.
A főtitkár nem cáfolta az információt, miszerint a vállalkozók hajlottak arra, hogy a szakszervezetek több követelését is teljesítsék. Így a vártnál magasabb infláció miatt egyszeri, 100 ezer forintos béren kívüli juttatást biztosítanának a minimálbéreseknek. Ez a munkaadók feltételei szerint adó- és járulékmentesen lenne kifizethető, például a SZÉP-kártyán. Szintén a körvonalazódó megállapodás része, hogy 2027-ig összezáródna a garantált bérminimum és a minimálbér, tehát 2006 után ismét egy minimálbér lenne. Ennek első lépéseként a minimálbér 15, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedne jövőre.
Idén a minimálbér bruttó 232 ezer forint (nettóban ez 154 280 forintot jelenthet, adókedvezmények nélkül), a garantált bérminimum pedig bruttó 296 400 forint (nettó 197 106 forint). Januártól így
- a 15 százalékos minimálbér-emelés után a kötelező legkisebb munkabér bruttó 266 800 forint lehetne, ami nettóban 177 422 forintot jelenthet,
- míg a szakmunkás-minimálbér bruttó 326 040 forintra emelkedhetne, azaz nettó 216 817 forintot.
Persze nem lehetetlen, hogy lesz némi kerekítés. A minimálbért ma mindössze 250 ezren kapják, a szakmunkás-minimálbért pedig több mint 700 ezren.
A megállapodáshoz a kormány jóváhagyására is szükség lesz, emlékeztet a portál (tehát nem elegendő, hogy a szakszervezetek és a munkaadók megegyeznek). Innen közelítve jelzésértékű lehet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a VG konferenciáján azt mondta a munkavállalók követeléseiről: „Személyesen üdvözlöm, jó az irány.”
A munkaadói oldal képviselője szerint szerdán még nem fognak egymás kezébe csapni a felek, mivel mindenki hazaviszi és a saját érdekképviseletében ismerteti a részleteket.
