„Hatalmas nemzetgazdasági kárt okoz, hogy a csökkenő hazai termelés mellett éppen akkor ugrott meg jelentősen a villamosenergia-import, amikor a piaci áramárak soha nem látott mértékben megemelkedtek. Az igen költséges árambehozatalt a kormányzat akarva-akaratlanul is ösztönözte azzal, hogy 2021 óta folyamatosan szűkítette a napelemes erőművek építésének lehetőségét, majd éppen az energiaválság tetőpontja körül betáplálási stopot rendelt el a háztartási méretű kismerőművekre (hmke). Mindez éppen egy olyan pillanatban történt, amikor nagyot nőtt a kereslet az elektromos energia iránt. Eközben beruházók, cégtulajdonosok, társasházak tömege igyekezett volna gondoskodni arról, hogy saját magának termelje meg az áramot” – fejtegette lapunknak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke.
Magyarország bruttó villamosenergia-össztermelése 2 százalékkal, 35399 gigawattórára (GWh) csökkent tavaly 2021-hez képest, amelynek oka egyebek közt a Paksi Atomerőmű karbantartása volt.
A villamosenergia-összfogyasztás mintegy 40 százalékát kellett importálni 2022-ben, ami azt jelenti, hogy a behozatal nagy mértékben, 7,5 százalékkal nőtt, így elérte a 21589 GWh-t – idézte a a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) adatait. (Korábban a kormányzat a paksi bővítést azzal indokolta, hogy már 30 százalékos mértékű áramimport is nemzet- és ellátásbiztonsági kockázatot jelenthet.) Tavaly a hazai termelésnél lényegesen drágább import éppen akkor nőtt évtizedes rekordra, amikor a földgáz árát jelentős mértékben lekövető áramárak megtöbbszöröződtek. A magyar áramtőzsdén (HUPX) a heti átlagár a 2022-es első heti 50 euró/megawattóra körüli mélypontról 600 eurós csúcsra lőtt ki a 33. héten
A behozatal egy évtizede nem látott magasságokba növekedett, és a nemzetgazdaság számára – 300 euró/megawattóra átlagárral számolva – összesen körülbelül 6 milliárd euróba (2400 milliárd forintba) került tavaly.
Eközben a hazai kapacitásokon belül
A nagy árugrás nyomán szinte minden szereplő, aki ezt megtehette, igyekezett részben vagy egészben önellátóvá válni. Ezzel szemben a kabinet a jogszabályok segítségével inkább a villamosenergia importját ösztönözte. Egyebek közt:
- 2021 óta az önfogyasztást csökkentő napelemes erőművek számára tilos a hálózati betáplálás lehetősége.
- 2021 áprilisa óta nem lehet kereskedelmi célú napelemes erőműveket engedélyeztetni Magyarországon, a Mavir azóta öt ízben is elhalasztotta a kapacitástendert, amelyet a csatlakozási jogosultságra ír ki.
- 2022 májusában a kereskedelmi naperőművek számára akkusenergiatároló-kötelezettséget írtak elő. Emellett egyedi eljárásrendről döntött a rendszerirányító, és összesen mintegy 2 milliárd forintnyi kapacitáslekötési díjat szedett be a pályázóktól.
- 2022 júliusában az önfogyasztás-csökkentő naperőművek számára előírta a Mavir, hogy akkus energiatározót szükséges telepíteniük aFRR-szabályozással. Így lényegében megszűnt a lehetősége, hogy ilyen típusú erőműveket hozzanak létre. Ezt az előírást 2022 decemberében végül a kormány visszavonta. Az új jogszabályt azonban még pontosítani kell, hogy a fejlesztések zöld utat kapjanak.
- 2022 októberében betáplálási stopot hirdettek a háztartási méretű kismerőművekre.
- 2022 novemberében extraprofitadót vetettek ki a kiegyenlítőenergia-erőművekre.
- 2022 decemberében a villamosenergia-termelőket 2008 óta sújtó „Robin Hood-adó” kulcsát 31 százalékról 41 százalékra emelték.
Miközben tiltják a szélerőművek telepítését, és korlátozzák a napelemes rendszerek terjedését, addig az államkassza hatalmas összegeket költ arra, hogy a rekordárak miatt kompenzálja a lakosságot. Egy kormányhatározat alapján kiderült, hogy csak 2023 februárjában 390,6 milliárd forintot vontak el a Rezsivédelmi Alaptól lakossági rezsivédelem jogcímen, ezzel feltehetően az energiaszolgáltatók kiadásait ellentételezték. Az összeg a februári havi államháztartási hiány 35 százalékát tette ki, majd ezt is megfejelték egy külön tétellel: a távhőszolgáltatók 53,3 milliárd forintos kifizetésével. A kormánytagok pedig rendszeresen azzal büszkélkedtek, hogy havonta 181 ezer forint kedvezményt kap minden magyar család az energiatámogatáson keresztül, amely a legnagyobb támogatás az unió országai között – emlékeztetett az MNNSZ-elnök.
Az elmaradó, önfogyasztás-csökkentő naperőmű-beruházások miatt pedig a gyármentő és a hitelprogram milliárdjait szükséges a vállalati szektorra önteni.
A napelemes rendszerek a beruházási költségen felül ingyen állíthatnának elő elektromos energiát. Ehelyett
a kabinet óriási pazarlást hajt végre, mikor az amúgy is rossz állapotban lévő költségvetést terheli tovább a rezsitámogatással.
A szövetség álláspontja továbbra is az, hogy teljesen indokolatlan a napelemes hálózati betáplálás 100 százalékos tiltása. Elismerik, hogy a hazai hálózati rendszer fejlesztésre szorul, de az elosztóhálózati rendszerüzemeltetőkkel (DSO) egyeztetve cáfolják, hogy a kiegyenlítőenergia-kapacitások túlterhelést okoznának. A teljes villamosenergia-piacon messze nagyobbak a kiegyenlítő kapacitások, mint a jelenleg felhasznált, Mavir által igényelt szabályozási kapacitás. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján pedig kimutatható, hogy a napelemek elterjedésével párhuzamban csak nagyon kis mértékű változás történt a kiegyenlítőenergia mennyiségigényét illetően – magyarázta.
Úgy véli, tisztán politikai alapú döntések születtek. amelyek akadályozzák a napelemes rendszerek térnyerését, egyúttal a gázturbinás erőműveket helyezik előtérbe. Ugyanakkor a kabineten belül is vannak olyanok, akik támogatják a megújuló energiaforrásokat – szellőztette meg.
Megszenvedte az iparág az elmúlt fél évet
A kormány – összhangban az Európai Bizottságnak tett vállalásokkal – március végén elrendelte, hogy a lakossági kiserőművek körében bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására augusztus 31-ig tegyen javaslatot az energiahivatal. Ennek ismeretében a kabinet szeptember 30-ig dönt a felfüggesztés – indokolt esetben részleges – megszüntetéséről.
Ezzel párhuzamosan december 31-ig megszüntetik a napelemes rendszerek esetében alkalmazott szaldó elszámolást, és egy EU direktíva alapján Magyarország is átáll a bruttó elszámolásra. Hogy ennek a metódusa milyen lesz, azt egyelőre teljes homály fedi.
A szakmában egyöntetűen úgy vélekednek, hogy a távoli határidő és a jogszabályi bizonytalanságok miatt 2023-ban már nem lesz lehetőség arra, hogy új kiserőműveket engedjenek rá a hálózatra.
A tagvállalatok jelentése szerint november 1-jétől mindenhol megszűnt a lakossági értékesítés. A korábbi megrendeléseket teljesítik, kivitelezik, de azóta egyetlen darab hmke-t sem adtak el – figyelmeztetett Kiss Ernő.
Első körben az értékesítők veszítették el munkájukat, de mostanra a kivitelezést végző munkatársak körében is jelentős leépítésekre került sor. Az MNNSZ szerint a közelmúltig nagyjából 10 ezer ember foglalkozott naperőművek építésével, tervezésével, illetve az iparághoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. Csak az értékesítők száma 5 ezer főre tehető. Az ország piacvezető napelemes cége, az EU Solar arra kényszerült, hogy profilt váltson, jelenleg igyekszik átképezni a dolgozóit hősszivattyús rendszerek értékesítésére.
Megrendelői oldalról nagyon sokan lemondják a kivitelezését. A 100 százalékos támogatást ígérő napelemes pályázat nyertesei is tömegével lépnek vissza, mert a forintgyengülés és az elszálló alapanyagárak miatt mostanra önerő nélkül nem lehetséges igénybe venni a hozzájárulást. Ráadásul a mai napig egyetlen darabot sem fizettek ki a 100 százalékos pályázatokból, a kormány csak 40 százalékos mértékű előlegeket adott át a pályázók egy részének.
Időközben az is kiderült, hogy rengetegen túlvállalták magukat: a napelemstop kihirdetését megelőző pánikhangulatban olyanok is beadták az igénybejelentésüket, akikről mára kiderült, hogy nem képesek több millió forintot befizetni egy napelemes rendszer telepítésére.
Érvágás a magyar gazdaságnak
Kiss Ernő úgy becsülte lapunknak, hogy a lakossági napelemes rendszerekkel foglalkozó iparág éves szinten mintegy 400 milliárd forint nettó árbevételből gazdálkodhat. Ez azonban eltörpül amellett, mint amekkora piaci súlya másik két erőmű-kategóriának lehetne. Az elkövetkezőkben 600 megawattnyi önfogyasztást csökkentő erőmű-kapacitás épülhet meg, amely megawattonként 700 ezer eurós kivitelezési költséggel számolva, 1700 milliárd forintnyi megrendelést jelent majd.
A kereskedelmi célú erőművek esetében pedig 5 gigawattnyi kapacitás vár engedélyezésre, amely
A kapacitástender folyamatos halasztása tehát nem csak az adóbevételek, hanem a GDP-t növelő tételek sorában is kiesést jelent az állam számára.
A napelemstop ugyanakkor a gondban lévő építőipar lehetőségeit is tovább szűkíti, mivel
- a napelemek tervezéséhez és kivitelezéséhez, valamint a fűtési rendszerek elektrifikálásához szorosan kapcsolódik az építőipari szereplők munkája.
- Nullához közeli energiamérlegű épületek nem épülhetnek Magyarországon, mert napelemek nélkül nem lehet teljesíteni a jogszabályban előírt maximális 80 kilowattóra/négyzetméter/év energiaigényt.
- Az MNB által kibocsátott zöldhitel szigorú energetikai feltételeit nem lehet teljesíteni napelemek nélkül. Ha a jegybank visszavonja a konstrukciót, többezer család eshet el a támogatott hiteltől
– sorolta a gondokat az MNNSZ elnöke.
