Az év elején hatályba lépett a Munka Törvénykönyve (MT) módosítása, amely számos változást hozott a munkajogban, így a gyermek és szülő fogalmát is pontosították. Az Adó.hu azt nézte meg, hogy ez mennyiben érintette a gyermek után járó pótszabadságot, szülői szabadságot.
A korábbi MT szerint gyermeknek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek minősült. Ez annyiban módosult, hogy ha a különélő szülők közös szülői felügyelet mellett döntenek, azaz a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák, akkor is úgy lehet venni, hogy beférnek a definíció alá. Vagyis az indoklás szerint egyértelműsítették, hogy az úgynevezett váltott gondoskodás keretében nevelt és gondozott gyermek is az MT alkalmazásában a gyermek fogalma alá tartozik.
A szülő (nevesítve, hogy ki számít szülőnek) a gyermek után családtámogatási ellátásokra, valamint különböző jogcímeken szabadságra, illetve pótszabadságra lehet jogosult. Az MT értelmében a munkavállalónak 16 évesnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság jár. A pótszabadság a gyermekek számához igazodik, így egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadságra lesz jogosult a dolgozó.
Egy háztartásban élő szülők esetén értelemszerűen mindkettőjüket megilleti a pótszabadság teljes tartama. Elvált szülőknél ha váltott a gondoskodás (mindkét szülő lényegében ugyanannyi időt tölt a gyermekkel), akkor mindkét szülő saját háztartásában neveli a gyermeket, így teljes pótszabadság illeti őket. Arányosítani sem kell, tehát két közös gyermek esetén az anyának és az apának is 4-4 nap pótszabadság jár. Abban az esetben viszont, ha különélő szülők között nincs megállapodás vagy a gyermektől különélő szülő a gyermek gondozását lényegesen kisebb mértékben látja el (pl. kéthetente hétvégén találkozik a gyermekkel), akkor a gyermek után járó pótszabadság már nem illeti meg.
A gyermek után járó pótszabadság megilleti az örökbefogadó szülőt, de a szülővel együtt élő házastársat és élettársat is, ez utóbbit viszont csak akkor, ha már egy éve élettársakként szerepelnek a nyilvántartásban. Ha a bejegyzésre nem került sor, akkor az élettársat – még, ha ténylegesen együtt is él a gyermekkel és gondozásában, nevelésében részt vesz – nem illeti meg a pótszabadság (és más ellátások sem).
Új elem januártól a szülői szabadság is, amely a gyermek hároméves koráig negyvennégy munkanapra adható ki. A szülői szabadságot azok kaphatják meg, akik a gyermekek utáni pótszabadságra is jogosultak.
