Rohamosan zuhan a földgáz piaci ára, a holland gáztőzsde (TTF) hónapos jegyzési ára január közepére megawattóránként 60 euró alá csökkent. Ez már nemhogy a háború előtti árszint, utoljára 2021 nyarán volt ilyen olcsó a gáz – igaz, a korábbi évek stabilan 10–20 eurós, sőt az alatti árszintjei még messze vannak. A gázárak 2022 augusztusában voltak a legmagasabbak, akkor 300 euró fölötti TTF-csúcsokat lehetett látni – olvasható a portálon.
Az árzuhanást látva felmerül a kérdés, hogy a magyar kormány mikor fogja ezt lekövetni, tényleg „megvédeni a rezsicsökkentést”, és ha nem is megszüntetni, de legalábbis mérsékelni a magasabb díjsáv lakossági árait, amelyek a gáz esetében a „rezsicsökkentett” árak hétszeresére rúgnak.
A gáz piaci (tőzsdei és ahhoz kapcsolódóan Gazprom-) árának mérséklődése jelenleg csak annyira elég, hogy az állam, a központi költségvetés energiaterhei mérséklődjenek. A büdzsében keletkező cech továbbra is hatalmas, messze van az a szint, ahol a lakossági árakat csökkenteni lehetne.
A lakossági árak mérséklése nemcsak azért nem indokolt, mert azok régiós összehasonlításban sem magasak, hanem mert nincs egyenes összefüggés az aktuális tőzsdei árak és a lakosságienergia-költségek közt.
A lakossági fogyasztást az állami MVM elsősorban az orosz Gazpromtól származó importból fedezi. Már a kormány is elismerte, hogy a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés árképzési képlete két hónapos csúszással követi a tőzsdei árakat. Tehát az MVM aktuálisan nem annyit fizet a gázért a Gazpromnak, mint amennyi a TTF-ár, hanem – nagyjából – amennyi két hónappal ezelőtt volt. Ezzel együtt a tőzsdei árak folyamatos és trendszerű esésének köszönhetően az MVM is egyre olcsóbban jut hozzá az orosz gázhoz. Legalábbis tavaly év vége óta, a tőzsdei árak jelentős mérséklődése ugyanis kora ősszel kezdődött.
Ennél fontosabb, hogy hiába alacsonyak most a tőzsdei árak, és hiába követi azokat két hónapos csúszással a Gazprom-ár, a gáztározókat a betárolási időszakban, tavasztól őszig éppen rendkívül magas árszintek mellett töltötték fel az érintett szereplők.
Hiába lehet most a gázpiacon relatíve olcsón gázhoz jutni, ha a tárolók drága gázzal vannak tele. Nyilván lehet az aktuális fogyasztást inkább aktuális importból fedezni, mint a tárolókból kitárolt gázzal, de egyrészt a magas téli fogyasztás fedezéséhez a tárolói kapacitások igénybevételére is szükség van, másrészt előbb-utóbb a magas költségen betárolt gázt is el kell fogyasztani.
Azért sem indokolt a lakossági árak jelentős csökkentése most, mert nem tudni, milyen piaci árak várhatóak a következő hetekben, hónapokban, években. Csak azért árat csökkenteni most, hogy egy, két vagy három hónap múlva emelni kelljen aligha jó megoldás Politikai ára mindenképpen lenne a Fidesz számára.
Ezt a telet Európa megúszta, de a következő kemény lehet
A piaci (tőzsdei) árakra visszatérve, azok mostanában azért esnek jelentősen, mert alacsony a fogyasztás, így a gázkereslet. Ebben fontos tényező, hogy a tél eddig rendkívül enyhe volt, sorra dőltek a melegrekordok. Plusz a magasabb árak, a téli gázhiánytól való félelem aktív fogyasztáscsökkentést kényszerítettek ki mind az állami, mind a vállalati szereplők részéről.
Mindezt úgy, hogy őszre sikerült teljesíteni a gáztárolók feltöltési célszámait. Mondhatni, az EU teli tárolókkal fordult rá a télre, még normál téli fogyasztás mellett sem lettek volna különösebb ellátási problémák. 2023 már nehezebb lesz.
2022 első felében még jelentős orosz import érkezett az európai tárolókba, 2023-ban erre már nem lehet számítani, az orosz import várhatóan a nullát fogja közelíteni. Mármint Magyarország kivételével. Az európai orosz import más forrásokból teljes egészében nem pótolható, szóval az idei betárolási időszak jóval nehezebb lesz, mint a tavalyi, a 2023/24-es tél pedig keményebbnek ígérkezik, mint a mostani.
Hogy ez milyen gázárakat fog jelenteni, azt nehéz megmondani. Sok múlik azon, hogy az idei tél hátralévő része milyen lesz, mennyire apadnak le a tározók, így milyen szintekről kell azokat visszatölteni. Sok múlik azon, hogyan alakul az ázsiai gázfogyasztás, mivel Európa Ázsiával verseng a hajókon szállítható cseppfolyósított gázért (LNG).
Az biztos, hogy a 2022 előtti gázárak nem térnek vissza, így a régi „rezsicsökkentés” visszaállítása sem lesz lehetséges. Ugyanakkor a 2022 közepén látott extrém magas tőzsdei gázárakra sem kell számítani – írja a hvg.hu.
