A tavaly megindult földgázár-robbanás miatt hónapok óta nehézségekkel küzd a kerámiacsempék-, és lapok gyártásában piacvezető Zalakerámia Zrt. Az energiafaló kerámiaipart erősen sújtja ugyanis az energiaárak megugrása, a vállalatnál a gyártás során gáztüzeléssel előállított forró levegővel égetik a termékeket.
A cég mintegy három hónappal ezelőtt mindkét gyárában – a Zala megyei Tófejen lévő központi üzemében és a Nógrád megyei Romhányban lévő egységében – leállította a termelést. Október végén a tófeji üzem újraindult, de Romhányban továbbra is szünetel a gyártás – tudta meg lapunk Szarka Lászlótól, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉÁSZ) elnökétől.
Romhányban egyébként már idén március vége – április eleje között volt egy rövidebb, néhány hetes üzemleállás, szintén az energiaköltségek elszállása miatt. Arról, hogy az újfent leállított üzemben mikor kezdődhet ismét a termelés, egyelőre nem tudni.
A leállások során a dolgozókat állásidőre küldték, vagyis az alapbérüket kifizetik, illetve karbantartási munkákra berendelhetik őket, de a gépsorokon nem termelnek. A cégnél létszámstopot hirdettek, de a vezetés arra törekszik, hogy elbocsátásokra ne kerüljön sor. A kapacitások visszaépítése ugyanis nagyon nehéz az építőanyag-gyártásban: a munkatársakat azonnal elszipkázzák más szektorokból. Az üzemleállás szintén kockázatos lépés, mert az ágazatban nagyon könnyen és gyorsan el lehet veszíteni a piaci részesedést: ha nincs kibocsátás, akkor a versengő import kiszorítja a kereskedelmi hálózatok kínálatából az adott termékszortimentet. A cég emellett kénytelen volt számolni a gáztüzelésű berendezések újraindításának költségeivel is, hiszen egy teljesen kihűlt gyárat újramelegíteni igen komoly tétel – kommentált az elnök.
A Zalakerámia 2022 augusztusi adatok szerint 679 főt foglalkoztatott, ebből mintegy 140 főt az úgynevezett gres padlóburkoló lapokat gyártó romhányi üzemben, a többit pedig a beltéri falburkolókat készítő tófeji gyáregységében, illetve ottani székhelyén. Az osztrák Lasselberger cégcsoport tagjaként működő társaság a tavalyi évet 15,35 milliárd forintos árbevétellel zárta, amely közel 23 százalékos növekedést jelentett 2020-hoz képest. A látványos forgalombővülés összefüggésbe hozható az építőipar jó teljesítményével, az energiaköltségek növekedése azonban már akkor megviselte a céget: 741 millió forint veszteséget könyvelt el, ami 192 százalékos visszaesést jelentett.
A cégnél az energiaköltségek jelentik a legnagyobb tételt és nagyon jelentősen meghaladják a bérköltségeket. Bár a mérlegbeszámolóban részletes kimutatás nem elérhető, annyi azért látszik, hogy az anyagjellegű ráfordítások 11,23 milliárd forintot, míg a személyi jellegű ráfordítások mindössze 3 milliárdot tettek ki 2021-ben.
A nagy építőipari konjunktúra közepette a Zalakerámia fejlesztést jelentett be, 2020-ban még több mint 22 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházást tervezett romhányi gyárában, amihez 5,5 milliárd forintos kormánytámogatást is kapott. A fejlesztéssel a cég azt vállalta, hogy 2021 és 2025 között 210 új munkahelyet teremt, megháromszorozza helyi gyártókapacitását, és külpiaci részesedését is jelentősen növeli. A cég itthon piacvezető a csempe-, és padlólapgyártásban, de a kivitel mindössze a bevétele 10 százalékát teszi ki, ennek bővítése lett volna az egyik cél. Várhatóan azonban a fejlesztés most megakad az energiaválság miatt. Szarka László szerint a társaság arra törekszik, hogy a frissen bejelentett energiahatékonyságot növelő beruházásokat célzó gyármentő program keretében jusson támogatáshoz, mivel az üzemleállások nagyon költségesek. Friss hír, hogy a program iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy már fel is függesztették a regisztrációt.
Az elnök szerint a földgázfüggőség kiváltását az építőanyag-iparban egyébként a napelem-telepítések tennék lehetővé, ezért sokan várják a hálózati fejlesztések megindulását. Szigetüzemű rendszerek telepítése ugyan most is lehetséges, de az ipari, profitcélú eladásra szánt áramtermelésre vonatkozó napelemtelepítési stopot már július közepén elrendelte a kormány, vagyis hamarabb, mint a lakosságit.
Kevesebb nyílászáró kell, gondban a gyártók
Egyelőre kisebb mértékben, de az építőipari rendelésállomány szűkülése is érinti az ágazatot. A főképp tetőtéri ablakokat-, és árnyékolókat gyártó Velux Magyarország Kft. fertődi üzemében októberben a termelés bizonyos területein csökkentették a munkanapok számát 8 munkanappal az év végéig.
„A társaság vezetősége is reagált a háborús helyzet és a Covid-19 okozta gazdasági változásokra. A jelenlegi gazdasági kilátások minden ország, vállalat és ember számára bizonytalanok. Azonban mindig azt tartjuk szem előtt, hogy intézkedéseinkkel biztosítsuk a jövőbeni üzletmenetünket és ezzel együtt munkavállalóink hosszútávú foglalkoztatásának lehetőségét. Ennek része volt a termelési kapacitásunk kiigazítása és – az elmúlt év extrém mennyiségű megrendelésének kezelése után – visszaállítása normál üzemmódra. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy minimalizáljuk az elbocsátásokat” – válaszolta megkeresésünkre a társaság.
Információink szerint a cég Győr-Moson-Sopron megyei üzemében egy kisebb, 20-30 főt érintő létszámleépítés is történt. A Veluxnál ugyan elismerték az elbocsátások tényét, de konkrét számarányt nem említettek. Arra a kérdésünkre sem válaszoltak, hogy megrendelésállományuk csökkenését az állami kereslet szűkülése okozta-e.
A dániai székhelyű Velux A/S tulajdonában lévő társaság egyébként tavaly valóban impozáns eredményeket produkált: árbevételét 46 százalékkal 66,37 milliárd forintra növelte, adózás előtti eredménye pedig 6,4 százalékkal, 1,23 milliárdra bővült. A foglalkoztatotti létszám 16 százalékkal, körülbelül 1430 főnyire bővült tavaly, idén augusztusi állapot szerint ugyanennyien dolgoztak a cégnél.
Lapunk úgy tudja, hogy októberben további két ismert nyugat-magyarországi építőanyaggyártó vállalatnál is leépítenek. A 32,4 milliárdos forgalmú, ablak- és ajtóvasalatokat készítő Roto Elzett Certa Kft. lövői üzemében a 700 fős állományból körülbelül 30 főt bocsátanak el. Az elsősorban ajtó- és portálzárakat gyártó 3,2 milliárdos bevételű DOM-Elzett Kft. soproni üzemében pedig 75 főt, vagyis az állomány több mint felét érintő létszámleépítést kezdeményeztek. Az ügyben kerestük a két céget, de választ nem kaptunk tőlük cikkünk megjelenéséig.
