Gazdaság

Több száz hektár termőföld kisajátítása kezdődhet Győrszentivánon, a lakosság még mindig nem tudja, milyen gigaberuházás készül

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu

Három kört kellett tenni a győrszentiváni Molnár Vid Bertalan művelődési központ körül, mire egy parkolóhely akadt, az is félig a fekvőrendőrön; megtelt a biciklitároló, de gyalog is tódultak az emberek este fél hatra a rendezvényre, amit helyi civil szervezetek hívtak össze. Ha nem is csurig, de háromnegyedig megtelt az ezer fős művelődési központ még így is, hogy biztosan tudták: Dézsi Csaba győri polgármester megint nem jön el – ahogy hat hete, a partnerségi egyeztetésen sem jelent meg –, nem hallgatja meg a lakosság érvelését, és nem kapnak tőle érdemi válaszokat a Győrben készülő óriásberuházásról. Pedig ez tartja lázban a városrész 10-12 ezres lakosságának nagy részét, mindenki félti a gyerekei jövőjét, az egészségét, a vagyonát az ipari park folyamatban lévő bővítésétől. Hogy milyen nagy az aggodalom, azt mutatja, hogy hat nap alatt 5585 aláírást gyűlt össze a projekt ellen, ezer kifogást és véleményt küldtek az önkormányzatnak az egyeztetés kapcsán. Az aláírásokat átadták a polgármesternek, és megküldték Lázár János beruházási, illetve Nagy István agrárminiszternek is, de nem történt semmi. A fő aggályok:

  • 350-400 hektárnyi mezőgazdasági területet elvesznek és ipari területté, azon belül is a jelentősen zavaró ipari övezetbe (GIPZ) sorolják,
  • már eddig is jelentős volt a környezeti terhelés a területen,
  • a helyiek úgy tudják, monumentális elektromosakkumulátor-gyártó bázisának szemelték ki a területet.

Mint megírtuk, a Győr kertvárosának számító Győrszentiváni városrésztől délre, a lakóházaktól néhány száz méterre, durván 350 hektárnyi termőföldet jelöltek ki ipari parknak, általános mezőgazdasági terület helyett a besorolása jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezetre változik. Ez akár erőmű, hulladékégető vagy akkumulátorgyár működését is lehetővé tenné a területen. A helyiek azt gondolták, hogy a városházán tartott egyeztetés után világossá vált, nem akarnak a lakóházaiktól néhány száz méterre környezetszennyező ipari monstrumot, nem akarják, hogy a klíma- és élelmezési válság közepén termőföldet betonozzanak le a jövő elől. A településrész nyugati oldalán így is ott hatalmasodik az Audi gyártóbázisa, összesen több mint 200 hektárnyi ipari park.

Mohos Márton / 24.hu

Tévedtek, hiába érveltek és küldték be tisztázandó kérdéseiket, hiába tüntettek hétfőn a győri városháza előtt, az önkormányzat halad a kormány által elrendelt úton: kedden a közgyűlés döntött az érintett területek kisajátítási eljárásának megindításáról. A helyzet úgy áll, hogy a kormány már januárban kijelölte a területet beruházásra, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyek közé emelte, az érintett 12 ezer helyi lakos azonban azóta sem kapott tájékoztatást arról, milyen beruházás készül a közvetlen közelükben, minek az érdekében veszik el a termőföldjüket.

Mohos Márton / 24.hu

A lakossági fórumot éppen azért hívták össze, hogy megtudják, mire számíthatnak. A civilek önkéntesei gondoskodtak a gördülékeny beléptetésről, a vitát pedig konferanszié tartotta mederben. A többségében kulturált hozzászólások, kérdések ezzel együtt időnként pfujolásba torkolltak, jellemzően akkor, amikor a győri jegyző és a megyei kormányhivatal emberei azt ismételgették, hogy mivel nincs konkrét projekt, ezért nem tudnak semmit mondani. Ezt a jelenlévők nem hitték el, illetve azt firtatták, minek küldtek hozzájuk ilyen csapatot, ha érdemi válaszokra nincsenek felhatalmazva.

„Nem tudjuk, hány fokos a víz, amiben ülünk”

A főleg kormányhatározatokból kiolvasható hézagos információkat Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő foglalta össze. Megvilágította a többi között, hogy milyen típusú beruházást tesz lehetővé a GIPZ besorolás, ilyen övezetben van például Mol finomítója, Dorogon a Richter gyógyszerüzeme vagy éppen az oroszlányi erőmű pernyetárolója. Hivatalosan nem tudják a helyiek mi épül, csak információtöredékek alapján vélik, hogy a Volkswagen-csoport akkumulátorgyárat készül építeni. A szakértő azt is megemlítette, hogy egy kérdéssorra a kataszrófavédelem válasza „akkumulátorgyár” fájlnévvel érkezett, jóllehet a kérdések között nem szerepelt akkumulátorgyár.

Mohos Márton / 24.hu Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő beszél a Győrszentivánon tartott lakossági fórumon.

Felvetette a kérdést, hogy vajon miért szükséges az ipari park fejlesztése egy menetben, mindjárt 350-400 hektárral. A jelenlegi ipari park 210 hektár, és Kun Zoltán elmondása szerint 30 év alatt telt be. Hasonló tempóban az új terület 75 év alatt telítődne, feltéve, hogy még nincs meg a nagyberuházó.

Dézsi polgármester előszeretettel használja a szlogent, hogy Győr erejét az ipar adja, ezzel szemben Kun Zoltán szerint Győr erejét a lakossága adja, nekik kell egészséges életkörülményeket biztosítani. Erre tapsvihar tört ki.

Győrszentivánt körbetelepítették ipari létesítményekkel, kiemelkedő a daganatos megbetegedések aránya, Győrben a biológiai aktivitás értéke egyre csökken – sorolta a problémákat a fejlesztéssel kapcsolatban. Az ipari park területének háromszorosára növelése ellentmond Győr 2030-ig szóló klímastratégiájának, de alkotmányossági aggályokat is felvet. Az alaptörvényben arról van szó, hogy védelmezik a természeti erőforrásokat, főleg a termőföldet a jövő generáció érdekében, jogi védelem illeti meg az otthon nyugalmát, és mindenkinek joga van az egészséges környezethez – tette hozzá. „Nem tudjuk, hány fokos a víz, amiben ülünk”– Győrszentiván lakosságát a békához hasonlította, amelyiket beletesik a lábasba, és meggyújtják alatta a tüzet, fokozatosan melegszik a víz, így nem észleli a bajt.

Mohos Márton / 24.hu

Megduplázódott az asztmás gyerekek száma

A földtulajdonosok képviselője közölte, nem adják a földjeiket, – a híresztelésekkel szemben– nem az árat akarják srófolni, hanem arról van szó, hogy a családi birtokot, a megélhetésük alapját nem adják oda. Kérdésre viszont a jegyző azt mondta, kilencen már aláírták a szerződést. Úgy tudjuk, több mint száz földtulajdonos van, és mint megírtuk, még az év elején levelet kaptak 3 millió forint/hektár körüli árajánlattal. Ez egyébként messze elmarad a korábbi kisajátítások alkalmával felajánlott hektáronként 15–30 milliós összegektől.

„Van okunk az aggodalomra” – mondta az egészségügyi vonalat folytatva Kovács Beáta háziorvos, aki 13 éve gyógyít győrszentiváni praxisában. Az adatokat átnézve azt találta, hogy abszolút értékben és a lakosság arányához mérten is nőttek a felső légúti, illetve a daganatos megbetegedések, 20–30 százalékos növekedést említett. Petrovicz Éva gyerekorvos konkrét számokat mondott: 2019-ben 58, 2021-ben már 107 volt az asztmás gyerekek száma.

Mohos Márton / 24.hu Dr. Petrovicz Éva gyermekorvos

Ami a jelenlegi ipari környezetterhelést illeti, a település rész közelében van a likócsi hulladékégető, az Audi (Natura 2000-es területen), az Alutechnik, amelynek a kéményégetését napokig érezni a városrészben, megnövekedett a forgalom, gyorsforgalmi utak vannak a közelben. Mindezek alapján a háziorvos kérte, hogy a levegőszennyezés monitorozására az önkormányzat szereljen fel mérőállomást. Akármennyire meglepő, az ipari park és a nagy számú szennyezőforrás ellenére nincs fix mérőpont a területen. Mint elhangzott a fórumon, a mérő közbeszerzése már folyamatban van, a civilek azonban elégedetlenek a tervvel és a mérések időtartamával, ezért gyűjtést szerveznek saját mérő beszerzésére.

Egészségügyi dolgozóként kérte a döntéshozókat, hogy hozzák szinkronba az itt élő 12 ezer ember egészséghez való jogát az ipari és önkormányzat financiális érdekeit, találjanak hosszú távon vállalható kompromisszumot.

Mohos Márton / 24.hu

„Akkor tudom megmondani, ha megvalósul”

Sík Sándor beszámolója a 2015 óta elvégzett légszennyezettségi mérésekről nem sokáig tartott, A győrszentivániakat az önkormányzatban képviselő kormánypárti politikust lehurrogták, a jelek szerint nem hitték el, hogy nagy ritkán és csak minimális határérték túllépés történt az évek alatt.

Hiába kérdezték többféleképpen a felszólalók, hogy mi épül, kizárható-e, hogy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó tevékenységről van szó, egy-két nagyberuházó vagy sok kicsi lesz az ipari parkban, érdemi választ nem kaptak. A jelek pedig erre mutatnak, a polgármesteri hivatal honlapján található dokumentum (a partnerségi egyeztetési tervanyag) szerint 150 hektáros egybefüggő területre van szükség, ami bővíthető.

„Én jegyző vagyok. Arról tudok beszélni, ami tény, ami megtörtént. Most a rendezési terv módosítása folyik, ez bővíti az ipari területet a kormányhatározat alapján. Hogy milyen tevékenység lesz a területen azt akkor tudom megmondani, ha megvalósul” – hárította a kérdéseket Nagyné dr. László Edit jegyző.

Mohos Márton / 24.hu Nagyné dr. László Edit jegyző

A kormányhivatal részéről megjelent hivatalnokok pedig arra hivatkoztak, hogy „artikulálódott beruházási szándékról” tudnak csak beszámolni, ilyen azonban nincs a hivatal előtt. Ahogy környezeti hatásvizsgálatról sem tudnak, ugyanis az ügy még nem tart itt.

Este nyolc után ért véget a lakossági fórum, a kérdések harmadáig sem jutottak el, bár az nyilvánvalóvá vált, hogy használható válaszhoz nem juthatnak a megjelentektől. Még annyihoz sem, ami a már említett dokumentumból kiolvasható. Ebben lényegében az áll, hogy

itt a legolcsóbb megvalósítani a beruházást.

Beépítetlen – hiszen termőföld –,  kiemelkedőek az infrastrukturális adottságai (a közműkapcsolat biztosított, 13 kilométer a péri reptér, a közelben fut az M1-es autópálya és a vasútvonal), ezek kiépítése pedig más területen „aránytalan nagy beruházások árán biztosítható”.

Mohos Márton / 24.hu

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik