Három kört kellett tenni a győrszentiváni Molnár Vid Bertalan művelődési központ körül, mire egy parkolóhely akadt, az is félig a fekvőrendőrön; megtelt a biciklitároló, de gyalog is tódultak az emberek este fél hatra a rendezvényre, amit helyi civil szervezetek hívtak össze. Ha nem is csurig, de háromnegyedig megtelt az ezer fős művelődési központ még így is, hogy biztosan tudták: Dézsi Csaba győri polgármester megint nem jön el – ahogy hat hete, a partnerségi egyeztetésen sem jelent meg –, nem hallgatja meg a lakosság érvelését, és nem kapnak tőle érdemi válaszokat a Győrben készülő óriásberuházásról. Pedig ez tartja lázban a városrész 10-12 ezres lakosságának nagy részét, mindenki félti a gyerekei jövőjét, az egészségét, a vagyonát az ipari park folyamatban lévő bővítésétől. Hogy milyen nagy az aggodalom, azt mutatja, hogy hat nap alatt 5585 aláírást gyűlt össze a projekt ellen, ezer kifogást és véleményt küldtek az önkormányzatnak az egyeztetés kapcsán. Az aláírásokat átadták a polgármesternek, és megküldték Lázár János beruházási, illetve Nagy István agrárminiszternek is, de nem történt semmi. A fő aggályok:
- 350-400 hektárnyi mezőgazdasági területet elvesznek és ipari területté, azon belül is a jelentősen zavaró ipari övezetbe (GIPZ) sorolják,
- már eddig is jelentős volt a környezeti terhelés a területen,
- a helyiek úgy tudják, monumentális elektromosakkumulátor-gyártó bázisának szemelték ki a területet.
Mint megírtuk, a Győr kertvárosának számító Győrszentiváni városrésztől délre, a lakóházaktól néhány száz méterre, durván 350 hektárnyi termőföldet jelöltek ki ipari parknak, általános mezőgazdasági terület helyett a besorolása jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezetre változik. Ez akár erőmű, hulladékégető vagy akkumulátorgyár működését is lehetővé tenné a területen. A helyiek azt gondolták, hogy a városházán tartott egyeztetés után világossá vált, nem akarnak a lakóházaiktól néhány száz méterre környezetszennyező ipari monstrumot, nem akarják, hogy a klíma- és élelmezési válság közepén termőföldet betonozzanak le a jövő elől. A településrész nyugati oldalán így is ott hatalmasodik az Audi gyártóbázisa, összesen több mint 200 hektárnyi ipari park.
Tévedtek, hiába érveltek és küldték be tisztázandó kérdéseiket, hiába tüntettek hétfőn a győri városháza előtt, az önkormányzat halad a kormány által elrendelt úton: kedden a közgyűlés döntött az érintett területek kisajátítási eljárásának megindításáról. A helyzet úgy áll, hogy a kormány már januárban kijelölte a területet beruházásra, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyek közé emelte, az érintett 12 ezer helyi lakos azonban azóta sem kapott tájékoztatást arról, milyen beruházás készül a közvetlen közelükben, minek az érdekében veszik el a termőföldjüket.
A lakossági fórumot éppen azért hívták össze, hogy megtudják, mire számíthatnak. A civilek önkéntesei gondoskodtak a gördülékeny beléptetésről, a vitát pedig konferanszié tartotta mederben. A többségében kulturált hozzászólások, kérdések ezzel együtt időnként pfujolásba torkolltak, jellemzően akkor, amikor a győri jegyző és a megyei kormányhivatal emberei azt ismételgették, hogy mivel nincs konkrét projekt, ezért nem tudnak semmit mondani. Ezt a jelenlévők nem hitték el, illetve azt firtatták, minek küldtek hozzájuk ilyen csapatot, ha érdemi válaszokra nincsenek felhatalmazva.
„Nem tudjuk, hány fokos a víz, amiben ülünk”
A főleg kormányhatározatokból kiolvasható hézagos információkat Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő foglalta össze. Megvilágította a többi között, hogy milyen típusú beruházást tesz lehetővé a GIPZ besorolás, ilyen övezetben van például Mol finomítója, Dorogon a Richter gyógyszerüzeme vagy éppen az oroszlányi erőmű pernyetárolója. Hivatalosan nem tudják a helyiek mi épül, csak információtöredékek alapján vélik, hogy a Volkswagen-csoport akkumulátorgyárat készül építeni. A szakértő azt is megemlítette, hogy egy kérdéssorra a kataszrófavédelem válasza „akkumulátorgyár” fájlnévvel érkezett, jóllehet a kérdések között nem szerepelt akkumulátorgyár.
Felvetette a kérdést, hogy vajon miért szükséges az ipari park fejlesztése egy menetben, mindjárt 350-400 hektárral. A jelenlegi ipari park 210 hektár, és Kun Zoltán elmondása szerint 30 év alatt telt be. Hasonló tempóban az új terület 75 év alatt telítődne, feltéve, hogy még nincs meg a nagyberuházó.
Dézsi polgármester előszeretettel használja a szlogent, hogy Győr erejét az ipar adja, ezzel szemben Kun Zoltán szerint Győr erejét a lakossága adja, nekik kell egészséges életkörülményeket biztosítani. Erre tapsvihar tört ki.
Győrszentivánt körbetelepítették ipari létesítményekkel, kiemelkedő a daganatos megbetegedések aránya, Győrben a biológiai aktivitás értéke egyre csökken – sorolta a problémákat a fejlesztéssel kapcsolatban. Az ipari park területének háromszorosára növelése ellentmond Győr 2030-ig szóló klímastratégiájának, de alkotmányossági aggályokat is felvet. Az alaptörvényben arról van szó, hogy védelmezik a természeti erőforrásokat, főleg a termőföldet a jövő generáció érdekében, jogi védelem illeti meg az otthon nyugalmát, és mindenkinek joga van az egészséges környezethez – tette hozzá. „Nem tudjuk, hány fokos a víz, amiben ülünk”– Győrszentiván lakosságát a békához hasonlította, amelyiket beletesik a lábasba, és meggyújtják alatta a tüzet, fokozatosan melegszik a víz, így nem észleli a bajt.
Megduplázódott az asztmás gyerekek száma
A földtulajdonosok képviselője közölte, nem adják a földjeiket, – a híresztelésekkel szemben– nem az árat akarják srófolni, hanem arról van szó, hogy a családi birtokot, a megélhetésük alapját nem adják oda. Kérdésre viszont a jegyző azt mondta, kilencen már aláírták a szerződést. Úgy tudjuk, több mint száz földtulajdonos van, és mint megírtuk, még az év elején levelet kaptak 3 millió forint/hektár körüli árajánlattal. Ez egyébként messze elmarad a korábbi kisajátítások alkalmával felajánlott hektáronként 15–30 milliós összegektől.
„Van okunk az aggodalomra” – mondta az egészségügyi vonalat folytatva Kovács Beáta háziorvos, aki 13 éve gyógyít győrszentiváni praxisában. Az adatokat átnézve azt találta, hogy abszolút értékben és a lakosság arányához mérten is nőttek a felső légúti, illetve a daganatos megbetegedések, 20–30 százalékos növekedést említett. Petrovicz Éva gyerekorvos konkrét számokat mondott: 2019-ben 58, 2021-ben már 107 volt az asztmás gyerekek száma.
Ami a jelenlegi ipari környezetterhelést illeti, a település rész közelében van a likócsi hulladékégető, az Audi (Natura 2000-es területen), az Alutechnik, amelynek a kéményégetését napokig érezni a városrészben, megnövekedett a forgalom, gyorsforgalmi utak vannak a közelben. Mindezek alapján a háziorvos kérte, hogy a levegőszennyezés monitorozására az önkormányzat szereljen fel mérőállomást. Akármennyire meglepő, az ipari park és a nagy számú szennyezőforrás ellenére nincs fix mérőpont a területen. Mint elhangzott a fórumon, a mérő közbeszerzése már folyamatban van, a civilek azonban elégedetlenek a tervvel és a mérések időtartamával, ezért gyűjtést szerveznek saját mérő beszerzésére.
Egészségügyi dolgozóként kérte a döntéshozókat, hogy hozzák szinkronba az itt élő 12 ezer ember egészséghez való jogát az ipari és önkormányzat financiális érdekeit, találjanak hosszú távon vállalható kompromisszumot.
„Akkor tudom megmondani, ha megvalósul”
Sík Sándor beszámolója a 2015 óta elvégzett légszennyezettségi mérésekről nem sokáig tartott, A győrszentivániakat az önkormányzatban képviselő kormánypárti politikust lehurrogták, a jelek szerint nem hitték el, hogy nagy ritkán és csak minimális határérték túllépés történt az évek alatt.
Hiába kérdezték többféleképpen a felszólalók, hogy mi épül, kizárható-e, hogy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó tevékenységről van szó, egy-két nagyberuházó vagy sok kicsi lesz az ipari parkban, érdemi választ nem kaptak. A jelek pedig erre mutatnak, a polgármesteri hivatal honlapján található dokumentum (a partnerségi egyeztetési tervanyag) szerint 150 hektáros egybefüggő területre van szükség, ami bővíthető.
„Én jegyző vagyok. Arról tudok beszélni, ami tény, ami megtörtént. Most a rendezési terv módosítása folyik, ez bővíti az ipari területet a kormányhatározat alapján. Hogy milyen tevékenység lesz a területen azt akkor tudom megmondani, ha megvalósul” – hárította a kérdéseket Nagyné dr. László Edit jegyző.
A kormányhivatal részéről megjelent hivatalnokok pedig arra hivatkoztak, hogy „artikulálódott beruházási szándékról” tudnak csak beszámolni, ilyen azonban nincs a hivatal előtt. Ahogy környezeti hatásvizsgálatról sem tudnak, ugyanis az ügy még nem tart itt.
Este nyolc után ért véget a lakossági fórum, a kérdések harmadáig sem jutottak el, bár az nyilvánvalóvá vált, hogy használható válaszhoz nem juthatnak a megjelentektől. Még annyihoz sem, ami a már említett dokumentumból kiolvasható. Ebben lényegében az áll, hogy
Beépítetlen – hiszen termőföld –, kiemelkedőek az infrastrukturális adottságai (a közműkapcsolat biztosított, 13 kilométer a péri reptér, a közelben fut az M1-es autópálya és a vasútvonal), ezek kiépítése pedig más területen „aránytalan nagy beruházások árán biztosítható”.
