Gazdaság

13,7 százalékos volt az infláció júliusban, 24 éve nem történt ilyen

2022. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, ilyen mértékű inflációra utoljára 1998 augusztusában volt példa. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább – derül ki a KSH kedden közzétett adataiból. Júniusban 11,7 százalékos inflációt mért a statisztikai hivatal.

12 hónap alatt, 2021. júliushoz viszonyítva:

  • Az élelmiszerek ára 27 százalékkal emelkedett, ezen belül
  • a leginkább a margarin (65,8 százalék), a kenyér (57,9 százalék), a sajt (52,6 százalék), a száraztészta (49,1 százalék), a tejtermékek (43,8 százalék), a baromfihús (38,8 százalék), a péksütemények (38,5 százalék) és a tojás (37,5 százalék) drágult.
  • Átlag alatti mértékben, 13 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. A csokoládé, kakaó 12,7, a cukor 8,4, az étolaj 6,9 százalékkal került többe.
  • A tartós fogyasztási cikkekért 14 ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 18,2, a használt személygépkocsikért 17,9, az új személygépkocsikért 17,5 százalékkal kellett többet fizetni.
  • A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a szeszes italok 13,2 százalékkal drágultak.
  • Az állateledelek ára 33,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,5, a testápolási cikkeké 16,9, a járműüzemanyagoké 6,7 százalékkal lett magasabb.
  • A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,7, a járműjavítás és -karbantartás 16,4, az üdülési szolgáltatás 13,1 százalékkal került többe.

1 hónap alatt, 2022. júniushoz viszonyítva: 

  • A fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.
  • Az élelmiszerek 4,1 százalékkal drágultak, ezen belül az édesipari lisztesáru 21,3, a kenyér 12,7, a száraztészta 7,8, a rizs 7,4, a sajt 6,9, az alkoholmentes üdítőitalok 5,7, a tejtermékek 5,5, a péksütemények 5,4 százalékkal többe, az idényáras élelmiszerek 3,7%-kal kevesebbe kerültek.
  • A szeszes italok, dohányáruk ára 3,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruk 3,8, a szeszes italok pedig 3,6 százalékkal drágultak a mindkét termékkört érintő jövedékiadó-emelések következtében.
  • A tartós fogyasztási cikkek ára 1,9 százalékkal nőtt, ezen belül az új személygépkocsiké 4,7 százalékkal.
  • A szolgáltatások ára 1,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 10,3, a postai szolgáltatásokért 9,7, a sport- és múzeumi belépőkért 4,6 százalékkal kellett többet fizetni.

2022. január–júliusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 10, a nyugdíjas háztartások körében 9,9 százalékkal emelkedtek.

Kapcsolódó
34 százalék feletti élelmiszer-inflációt mért a G7
42 termék árát vizsgálta a gazdasági lap.

17,5 százalékon tetőzhet az infláció

A rezsiemelés előtti utolsó inflációs adatot láthattuk, innentől kérdés, hogy hogyan reagál majd a lakosság és a vállalati szféra a hirtelen megugró számokra – írta kommentjében az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Kiss Péter szerint kulcsfontosságú lenne az MNB által sokszor emlegetett másodkörös hatások elkerülése  az ár-bér spirál megakadályozásában. Az infláció további emelkedése, és az ársapkák későbbi esetleges szűkítése miatt az MNB nem térhet le a szigorítás útjáról, pedig a régiós jegybankok már kezdik levenni a lábukat a fékről – tette hozzá.

A júniusra vonatkozó, mindent magában foglaló inflációs mutató 13,7 százalék lett, messze meghaladva a 13 százalékos elemzői konszenzust. Júliusban a szezonális hatások, valamint a globális nyersanyagárak csökkenése miatt az infláció emelkedésének ütemében kisebb fellélegzést vártak, ám a megjelent adat fényében ez nem következett be.

A továbbiakban az infláció további gyorsulását várják, a bejelentett rezsinövelő intézkedések és a benzinársapka módosítása összességében több mint három százalékkal is megemelhetik a hazai árindexet a következő hónapokban, amivel beérhetjük a környező országok szintjét. Az Amundi legfrissebb előrejelzése szerint 17,5 százalékon tetőzhet a fogyasztói árindex idén októberben, és decemberben is még 17 százalék környékén ragadhat a mutató.

A szakember szerint izgalmas kérdés, hogy a régiós jegybankok legutóbbi, vártnál kisebb kamatemeléseit követi-e majd az MNB, ugyanis a régióban már látszódnak az infláció tetőzésének halvány jelei, míg nálunk a kormányzati intézkedések miatt csak most fog igazán felpörögni az infláció. Várakozásaink szerint az infláció elnyújtottabb mérséklődése és az EU-s pénzekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt egyelőre marad a szigor, de a lassuló gazdasági növekedés és pozitív Európai Bizottsági döntés esetén az év vége felé lehet már tér az enyhítésre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik