Gazdaság

Olvasónkat már nem vádolják pénzmosással, de úgy tűnik, keresztet vethet a tőle kicsalt pénzre

Getty Images
Getty Images

A Bankszövetség figyelmeztetést adott ki a hónap elején, amelyben azt írták, már ipari méretekben zajlik a call centeres csalás. Közleményükben kifejtik azt is, hogy az Europol és az Eurojust támogatásával a lett és a litván rendőrség 108 embert vett őrizetbe Rigában és Vilniusban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szerte a világon megkárosították az érintetteket. Olvasónk úgy gondolta, ez jó hír lehet neki, és esetleg visszakaphatja lenyúlt pénzét, de úgy tűnik, rosszul spekulált.

Magyar károsultak is voltak

A bűnözők irányítása alatt körülbelül 200 hamis „ügyintézőből” álló, különféle nyelveken beszélő „csaló-hadsereg” hívta fel a gyanútlan áldozatokat, hogy rávegye őket megtakarításaik átutalására, kiugróan jövedelmező befektetési lehetőségeket ígérve. A bitcoinba, nyersanyagokba és külföldi valutákba ígért befektetések azonban mind hamisak voltak. Az előzetes számítások szerint a letartóztatott gyanúsítottak havonta több mint 3 millió euró – azaz 1 milliárd forintot meghaladó – illegális haszonra tettek szert a csalással.Határon átnyúló csaló hívásokat magyar sértettek is tapasztaltak. A kiberbűnözők által alkalmazott taktikák egyre innovatívabbak és egyre nehezebben felismerhetők.

Az ORFK-tól szerettük volna megtudni többek között, hogy a magyarországi ügyfeleknél várható-e a károk megtérülése, illetve hogy mit lehet tudni a velük kapcsolatos nyomozásról. Erre nem kaptunk választ.

Úgy tűnik, olvasónk hiába reménykedik

Olvasónk – akit korábban pénzmosás gyanújába is belekevertek a telefonos banki csalók – arról tájékoztatta lapunkat, hogy a pénzmosás gyanúja alól már mentesült, illetve a számlája zárolását is feloldották. Bizonyítási indítványát pedig elutasították azzal, hogy az nem vezetne az elkövetők megtalálásához. A rendőrségtől még annyit sikerült megtudnia, hogy a tőle (és rajta keresztül mástól kicsalt pénz) Litvániába került, Revolute-számlára. Ő ezt összekapcsolta a Bankszövetség oldalán megjelent cikkel és arra gondolt, hogy talán a lefülelt lett-litván csaló banda ugyanaz lehetett, amelyik őt (és számos más embert is) átvert, és esetleg mégis visszakaphatja a pénzét. Az ORFK nem reagált erre a felvetésre sem. Sajnos olvasónknak elmondása szerint azt is mondták a rendőrségen, hogy mivel a pénze Litvániába került, emiatt egyáltalán nem számíthat arra, hogy a kára megtérüljön.

Az ORFK-tól kérdeztük, hány magyart csaltak lépre a bankok nevében hívogató csalók, és mennyi az összes kár eddig. Arra is kíváncsiak voltunk, van-e esély arra, hogy az elkövetőktől (rendőrségi úton) vissza lehessen szerezni, amit eltulajdonítottak a becsapott számlatulajdonosoktól. Firtattuk továbbá, vajon továbbra is csak az ügyfelek éberségén múlik-e, hogy lenyúlják-e a pénzüket, vagy sem. Konkrét válaszokat nem kaptunk, viszont azt írták, hogy a hazai hatóságok és a bankszektor szakértői is szigorúan figyelemmel kísérik az aktuális kiberkockázati tényezőket, gyanús cselekményeket.

Végül összefoglalták, mit tehetünk azért, hogy ne váljunk áldozatokká.

Ezt jól véssük az eszünkbe

  • Telefonon soha ne adjuk meg bankkártyás, vagy netbanki belépési adatainkat.

A pénzintézetek az ügyintézés során nem kérik az ügyféltől ezeket az információkat, mivel az ügyfél-azonosítás során a valódi banki dolgozó ezen adatokat látja a saját rendszerében. A rendőrség javasolja, ha ilyen eset megtörténik, azonnal szakítsuk meg a hívást.

  • Ne telepítsünk a számítógépünkre, illetve a telefonunkra ismeretlen programot (alkalmazást, applikációt).

Ilyet a bankok soha nem kérnek az ügyfelektől, és arra sem kötelezik őket, hogy a netbankot használják. Előfordulhat, hogy a bank valóban olyan pénzmozgást észlel az ügyfél bankszámláján, ami gyanúra adhat okot. Ilyen esetben felveszik velünk a kapcsolatot, és csak az adott tranzakcióra vonatkozóan kérnek megerősítést, de ilyen alkalommal is történik elsődleges ügyfél-azonosítás.

  • A bank telefonon soha nem ad utasítást semmilyen átutalásra az ügyfélnek.
  • Ha az első telefonáláskor nem a saját bankunk ügyintézőjeként mutatkozik be a hívó, és ezért a beszélgetés során közli, hogy átkapcsol a saját bankunkhoz, legyünk bizalmatlanok, és szakítsuk meg a hívást.
  • Legyen gyanús, ha azt állítják, hogy a bank biztonsági rendszere észlelt egy gyanús próbálkozást, és a bankszámla biztonságosabbá tétele érdekében azonnal le kell töltenünk egy applikációt.
  • Ha SMS formájában kapunk megerősítő kódot, azt véletlenül se adjuk ki a vonalban lévő ismeretlennek.

Amennyiben mégis megadtunk valamilyen adatot, és azt követően felmerül bennünk a gyanú, hogy csalás áldozatává válhattunk, javasolják, hogy első lépésként a lehető legrövidebb időn belül intézkedjünk a bankunknál bankkártyánk letiltásáról. Ezt követően javasolják, hogy tegyünk feljelentést írásban, illetve személyesen bármely rendőrkapitányságon, a „Telefontanú” +36-80/555-111 zöld számán, vagy a 112-es segélyhívó számon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik