Lényegesen többet iszik a magyar, mint tíz éve

A diplomások között nőtt leginkább a nagyivók aránya a legutóbbi Orbán-kormányok alatt: a számuk gyakorlatilag megduplázódott 2009 és 2019 között – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, amelyeket a Népszava szemlézett. A lap azt írja, hogy amíg a teljes népességre vetítve 2009-ben 2,9 százalék volt a sokszor a pohár fenekére nézők aránya, addig 2019-re már 6,1 százalék ivott az átlagosnál nagyobb mértékben. Miközben a nagyivók száma nőtt, az alkoholt ritkán fogyasztók aránya csökkent a diplomások között: míg korábban 24,5 százalékuk vallotta magáról, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, addig 2019-ben már csak 16,6 százalék számított közöttük absztinensnek.

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők között – mint írják – kisebbek a különbségek. Amíg korábban közülük 4,2 százalék számított nagyivónak és 10,3 százalékuk volt mértékletes alkoholfogyasztó, addig tíz évvel később, a NER időszakában 4,4 százalékuk lett nagyivó, és 10 százalékuk a mértékletes alkoholfogyasztók sorát gyarapította.

Területi megoszlásban Budapest vezet az alkoholfogyasztásban. Itt 6,4 százalék a nagyivók aránya, Pest megyében pedig még ennél is magasabb, 6, 8 százalék. A jelek szerint a legkevesebben a Dél-Alföldön tartoznak ide, ott csupán 3,4 százalék ez az arány.

A teljes népesség körében 2009-ben 4,6 százalék számított nagyivónak, és 15,1 százalékuk volt mértékletes alkoholfogyasztó, 2019-re viszont már a magyarok 5,2 százaléka ragadta túl gyakran a poharat, és 20,2 százalékuk számított mértékletes alkoholfogyasztónak. Csökkent az absztinenciát fogadók száma is: 2009-ben a magyarok 37 százaléka egyáltalán nem fogyasztott alkoholt, 2019-re azonban arányuk majdnem tíz százalékkal, 29,1 százalékra csökkent.