Gazdaság

Húzósnak tartjuk a magánegészségügyi kiadásokat, de azért kiszorítjuk valahogy

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A koronavírus okozta járványt megelőzően a 20 és 65 év közötti hazai internethasználók 58 százaléka vett már igénybe egy vagy több magánegészségügyi szolgáltatást az NN Biztosító friss kutatása szerint. Ez az arány nem csökkent 2020 és 2021 során sem, sőt a magánellátást igénylők 13 százaléka most először élt a lehetőséggel. Ebben nagy szerepet játszhat a pandémiás helyzet – a járvány miatt úgy tűnik keresték az emberek a diszkrétebb, kevesebb beteget fogadó, biztonságosabbnak vélt szolgáltatókat.

A magánellátás népszerűségét azonban az információhiány és a megszokás mellett egy fő tényező fogja vissza: az ellátások költsége. A válaszok tanúsága szerint

  • a legutóbbi magánegészségügyi ellátás igénybevétele az érintettek 59 százalékának volt anyagilag megterhelő.
  • A megkérdezettek az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek magánegészségügyi ellátásra. Válaszaik szerint
  • ez a ráfordítás egyértelműen magasabb volt, mint előző években. Ráadásul
  • nem csak a pénztárnál hagyott összeg jelentett komoly megterhelést, hanem a műtéti felépülés időszakában jelentkező jövedelemkiesés is.

Az anyagi terhek súlyosságát még érezhetőbbé teszi, hogy a megkérdezettek közül a magánegészségügyi ellátást igénybe vevők döntő hányada, 79 százalék zsebből finanszírozta a szolgáltatást, és mindössze 17% fizetett egészségbiztosítással vagy egészségpénztári számláról. A magyar 20-65 éves internetezők csupán 24 százalékának van a családjában egészségügyi biztosítás, közülük is 15% rendelkezik ilyen saját biztosítással. A legfőbb érv számukra a biztosítás megkötése mellett a váratlan eseményekre való felkészülés. Egészségpénztári tagsággal a kérdezettek 23 százaléka rendelkezik – itt az adójóváírás, a cafeteria, a megtakarítási lehetőség és a sokféle felhasználási mód a fő vonzerő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik