Getty Images
Gazdaság

Az 50 pluszosok fele is átállna napelemre

A többség szívesen átállna napelemes energiatermelésre, támogatás is van hozzá, de jól át kell gondolni, milyen rendszer passzol a házhoz. Érdemes lehet átgondolni a környezetbarát megoldásnak számító hőszivattyús megoldást is.

Roham indult a napelemes rendszerek telepítéséért, a megnövekedett érdeklődés miatt egyes szolgáltatók már kénytelenek voltak létszámot bővíteni. Nincs ebben semmi különös, a napelemtelepítés magyarországi történetében magánszemélyek számára ehhez fogható állami támogatásra eddig nem volt példa. Január elsejétől 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe a legalább egy gyerekes családok. (Vigyázat: a támogatás összegében fele-fele arányban kell szerepelnie az anyagköltségnek és a munkadíjnak.)

Felfokozott érdeklődést mutatja az E.On nemrég készült online felmérése is, a megkérdezett 1500 fő kétharmada jelezte, hogy szeretne otthonába napelemes rendszert telepíteni. Ami a motivációt illeti, a válaszadók kisebb része, bő ötöde vallotta azt, hogy a támogatás miatt gondolkodik a fejlesztésen, a többségnek fontosabb a gazdaságosság, illetve a fenntarthatóság. A megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy megtérülő beruházásról van szó, amivel csökkenthető vagy akár teljesen fedezhető hosszabb távon az áramköltség, de majdnem ugyanennyien tarják fontosnak a környezettudatosságot.

Az ügyfelek között sok a fiatal, akik új lakást építenek és már korszerű energetikai rendszert terveztetnek bele, de sok a nyugdíjhoz közel álló kuncsaft is – számolt be a 24.hu-nak egy Győr-Moson-Sopron megyei napelemes cég munkatársa. Hasonló arányokat tapasztalt, mint a már említett felmérés, ami szerint az 55 évesnél idősebb válaszadók közül 48 százalék jelezte, hogy terveznek napelemet. Ők a mostani jövedelmükből megengedhetik maguknak, hogy befektessenek, és azzal kalkulálnak, hogy nyugdíjas éveikben, amikor a mostaninál szerényebb havi bevételből kell majd kijönniük, az áramszámlájuk alacsonyabb, esetleg nulla lesz – magyarázta.

Az ökölszabály olyasmi, hogy egy 25-30 négyzetméter árnyékmentes tetőfelületre elhelyezett rendszer nagyjából képes fedezni egy átlagos háztartás egész éves villamosenergia-fogyasztását, és a beruházás jó esetben 7-9 év alatt megtérülhet.

Azonban igen nagyok lehetnek az eltérések az egyes ingatlanok adottságai, illetve a lakók igényeitől függően. A fekvés, a tető mérete, dőlésszöge, a lakók energiaigénye alapvetően meghatározzák, milyen korszerűsítést-fejlesztést érdemes tervezni. Mutatjuk egy konkrét példán, milyen sok tényezőt kell figyelembe venni.

Jolán tavaly egy ötven éves, közepes állapotú kádárkockát örökölt, teljes felújításra szánta rá magát. A terve az volt, ha már úgyis kiváltja a régi öntöttvas radiátorokat a házilag bütykölt ormótlan vezetékrendszerrel, akkor ad a környezetvédelemnek, és napelemekkel termeli meg a szükséges energiát. A lehető legegyszerűbben, a vésést, falfúrást, csőrengeteg és radiátorszerelést elkerülendő fűtőpanelekkel oldja meg a fűtést, a melegvizet pedig villanybojler adja majd. Mindjárt az elején kiderült azonban, hogy a sátortetőnek csak a keleti és a déli oldala alkalmas, a nyugatit leárnyékolja a szomszéd ház (energiatermelés szempontjából az északival nem szoktak számolni). A tanácsadásra kihívott szakértő első becslése szerint ekkora felületre 12, de legfeljebb14 panel szerelhető fel, ami a jelenlegi árviszonyok között maximum 15 ezer forintos áramszámla kiváltására elegendő. A 110 négyzetméteres ingatlan teljes ellátására, fűtésére, a kettéválasztott házban lévő két háztartás főzési és melegvíz igényére ez messze nem elég. Az előzetes számítások szerint mintegy 2,4 millió forintos beruházással (napelemek, az inverter és a munkadíj) nagyjából a jelenlegi, évi 180 ezer forintos villanyszámlát lehetne kiváltani. Jolán nem jogosult a családoknak szóló kedvezményre, és ha nem cifrázzuk a számolást, akkor ez több mint 13 éves megtérülést jelent. Ráadásul az eredeti terveihez képest már szó sincs a fűtésről, ami jelenleg gázzal történik és durván havi 20 ezer, éves szinten 240 ezer forintot visz el.

Napelem helyett mi lehet a megoldás?

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az energetikai korszerűsítéseknél komplexen kell tervezni, az egyik változtatás vonja maga után a másik elemet.

Jolán például azért maradt végül a régi gázkazánja mellett és nem váltott egyelőre elektromos fűtésre, mert utóbbi csak akkor igazán gazdaságos, ha alaposan szigetelik az ingatlant. Ő pedig az aljzatot, valamint a falakat nem szigeteltette, csak a nyílászárókat cserélte le és a tetőt szigeteltette alaposan. Nem vállalta a több milliós költséget, amivel a járólapok feltörése, a padló felszedése, kavics kihordása és a precíz betonozás, újraburkolás járt volna, nem beszélve a falak 10-15 centiméter vastag szigeteléséről.

Jolán ugyanakkor nem tett le végleg a fejlesztésekről, figyeli a támogatási lehetőségeket. A fűtés kiváltását is megfontolja, a gázkazánja ugyanis már lassan 30 éves, és ha újat kell beszereznie, az az előírások szerint már csak kondenzációs kazán lehet. (A 2015-től életben lévő energia-hatékonysági rendelet – közismertebb nevén kazánrendelet – kimondja, hogy csak olyan gázkazán beépítése engedélyezhető, amelynek szezonális hatásfoka legalább 86 százalék.) Úgy kalkulál, hogy ez legalább 500-600 ezer forintos kiadást jelentene. Környezetbarátabb megoldásnak tartaná hőszivattyú beépítését.

Immergas
Kapcsolódó
A hőszivattyúké a jövő, akár hibrid megoldásban is
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a lakosság körében a hőszivattyús fűtési rendszer, amelynek üzemeltetése gazdaságosabb, mint egy gázkazáné, ráadásul a hűtési igények is egyaránt kielégíthetők vele.

Ez ugyan alsó hangon másfél millió forint beruházást igényelne, de mellette szól, hogy nyáron a lakás hűtése és szükség esetén a vízmelegítés is megoldható vele. Energiatakarékossági szempontból pedig igen kedvező, hatásfoka Jolán 30 éves kazánmatuzsáleméhez viszonyítva akár 80 százalékkal is jobb lehet. Ezzel jócskán faraghatna a havi 20 ezres gázszámlájából.

Kapcsolódó
Így lehet korszerűsíteni a fűtést a lakásban akár hárommillió forint állami támogatással
A magyar családok otthonaiban működő fűtési rendszerek jelentős többsége elavult, beszabályozatlan vagy nincs karbantartva. Mivel adott esetben nagyobb beruházásról is szó lehet, mindent érdemes jól és pontosan megtervezni, hogy beleférjünk a keretösszegbe.

A fűtés korszerűsítésénél a fent említett két dologban gondolkozhatunk: szóba jöhet a kondenzációs kazán és a hőszivattyú is. Hogy végül melyiket választjuk, azt nagyban befolyásolják az igények és a rendelkezésre álló keretösszeg is.

Szponzorált tartalom

A cikk az Immergas támogatásával készült.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.