Szeptemberig megint lezárások lassítják a forgalmat az M0-s déli szakaszán átvezető, Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-hídon. Részleges lezárásokról van szó, de az RTL Klub riportja szerint megeshet, hogy 2023-ig is eltart majd a műszaki hibák javítása, vagyis folytatódhat a lassan három éve tartó kálvária. Alig fejeződött be tavaly a csaknem két évig tartó felújítás, újra le kellett zárni a hidat műszaki probléma miatt: azt észlelték, hogy a tartópillérekre épített, a szerkezetet tartó saruk egy része deformálódott, később el is tört az egyik. Ezt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter sem hagyta szó nélkül:
mi is fel vagyunk rajta háborodva, az lehetetlen állapot, hogy valamit két éven keresztül újítanak fel, és utána elromlik.

Schanda Tamás, az állami megrendelőt, a NIF Zrt.-t felügyelő innovációs tárca államtitkára novemberben ennél durvábban rohant ki, arról nyilatkozott, hogy a kivitelező Strabag-konzorcium nem járt el megfelelő gondossággal, és a közbeszerzésekből való kizárást is felvillantotta. A sajtótájékoztatón elhangzott beszédébe beleszőtte, hogy nem lenne szerencsés a Lánchíd felújítását a Strabag és az A-Híd duójára bízni. (Mielőtt léptek volna a kizárás ügyében, kiderült, hogy a Hárosi Duna-hídon a Strabag mellett alvállalkozóként nem az A-Híd, hanem a Híd-csoport egy másik tagja, a Hídépítő Zrt. dolgozott. Az államtitkári ijesztgetés ellenére a Lánchíd felújítását végül az A-Híd nyerte el.)
A helyzet azóta annyiban változott, hogy elkészült a szakértői anyag arról, mi okozta a műszaki hibát, valamint a javaslat arról, hogyan lehetne orvosolni a problémát. A kivitelező cégeket hiába kerestük meg, ők a szerződésben vállalt kötelezettségre hivatkoztak, hallgatási fogadalmukat nem szegték meg.


Két évig újították fel milliárdokért, mégis naponta százezren szívnak miatta
Két évig újították fel milliárdokért, mégis naponta százezren szívnak miatta




Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint a kivitelező sara a kialakult helyzet, nem megfelelő gondossággal végezték a felújítást, és a hibákat a legszigorúbban számon fogják kérni. Legalábbis ezt válaszolták korábban az RTL Klubnak, a 24.hu kérdéseire azonban nem reagáltak. Így nem válaszoltak arra sem, milyen megállapításokat tett a minisztérium döntését megalapozó szakértői anyag.
Kormányközeli forrásból úgy tudjuk, a tárca a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanulmányára épít, amelyet egy elismert szaktekintély, a március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal kitüntetett Dunai László professzor jegyez. A vizsgálatokat, méréseket a BME szakértői tavaly május és november között végezték el, és az összegző tanulmány szerint a sarutörések tekintetében a „legjelentősebb hatásnak a 30 évvel ezelőtti gyártási és építési imperfekciókat” ítélik, az eredetinél kisebb méretű saruk alkalmazása a kereszttartók deformációjában játszik szerepet.
Döntően a harminc évvel ezelőtti gyártási pontatlanságokra vezetik vissza, hogy a szerkezet „önsúly hatására a statikai számításban feltételezettől eltérő módon viselkedik”. Lefordítva: a nem teljesen precíz eredeti hídépítés miatt egyenetlenül oszlik el a terhelés a tartószerkezeten, illetve a sarukon, ez okozza a műszaki hibát, deformációt. Ezzel úgy tűnik, a megrendelő is tisztában van, hiszen Nyul Zoltán NIF-vezérhelyettes már a vizsgálatok lezárására előtt arról beszélt, hogy „a híd problémái nem a most lezajlott beruházás során keletkeztek”.
A felújítás része volt a saruk cseréje, a szakértő anyag szerint a régi, úgynevezett fazéksarukat érzékenyebb, kisebb gömbsarukra cserélték. A szabványok változása miatt a régi fajta saruk beépítése nem jöhetett szóba, a gömbsaruk korszerűbbek, megfelelnek a szabványnak, viszont sokkal érzékenyebbek. A BME anyaga szerint „a saru gyártója a saru méretezésénél egyenletes erőeloszlást és felfekvést tételezett fel”, ez azonban – mint láttuk – a Hárosi Duna-hídnál nem teljesült, ami a saruk tönkremeneteléhez vezetett. Úgy fest, másféle sarut az előírások miatt nem építhettek be a kivitelezők, viszont a szabványnak megfelelő alkatrész nem bírja az egyenetlen terhelést. Úgy tudni, az adatokat a számításokhoz a megrendelő szállította, vagyis a sarukat a NIF adatai alapján tervezték, és a beépítésüket mind a NIF, mind a műszaki ellenőr jóváhagyta. Ha ez bizonyítható, akkor a minisztérium által belengetett jogvitában egyáltalán nem lesz fegyvertelen az építő konzorcium.

A műszaki problémát ezzel együtt el kell hárítani, a szakértők a károsodott saruk cseréjét szakmailag feltétlenül indokoltnak tartják, hibamentes működésük szükséges a szerkezet hosszú távú és biztonságos működéséhez. Arra jutottak, hogy bár a jelenlegi előírások nem teszik lehetővé, műszakilag mégis indokolt lenne a fazéksaruk alkalmazása. Ugyan „alacsonyabb műszaki színvonalat képviselnek és rövidebb élettartamot garantálnak, de a régi szerkezettel való kompatibilitás szempontjából kedvezőbb helyzetet teremtenének statikai, megvalósíthatósági és üzemeltetési szempontból”. A cseréig pedig fenn kell tartani a forgalomkorlátozást – áll a szakértői anyagban.
Ez elég rossz hír a legforgalmasabb gyorsforgalmi út használóinak. Békeidőben napi több mint százezer jármű haladt át a hídon, és most elképzelhető, hogy a saruk cseréje miatt akár 2023-ig is fennmaradhatnak a forgalomkorlátozások, lezárások. Egyelőre annyi biztos, hogy március 22-étől szeptember elsejéig részleges lezárások lesznek. Június 14-éig az M5 felé vezető oldalon zárják le a külső sávot és befejezik a tavaly félbehagyott zajvédő falat. Június 15-étől pedig az M7-es felé vezető oldal mind a négy sávját lezárják, a forgalom 2×2 sávon csak az M5 felé vezető hídon haladhat.
De a szakértői anyagban szereplő sarucsere részleteiről, ütemezéséről még nincs hír. A minisztérium nem válaszolt arra a kérdésünkre sem, hogy a kivitelezővel akarják-e kifizettetni a javítást vagy az állami beruházó adja a pótmegrendelést és állja a költséget. Annyi biztos, hogy súlyos milliárdokról van szó. A felújítást eredetileg bő 27 milliárd forintért vállalta a Strabag konzorciuma, és ha ezt további milliárdokkal megfejelik, akkor sem változik a helyzet, vagyis az, hogy toldozgatás helyett a híd teljes rekonstrukcióra szorulna.