Illyés Tibor / MTI
Gazdaság

Két évig újították fel milliárdokért, mégis naponta százezren szívnak miatta

Szeptemberig megint lezárások lassítják a forgalmat az M0-s déli szakaszán átvezető, Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-hídon. Részleges lezárásokról van szó, de az RTL Klub riportja szerint megeshet, hogy 2023-ig is eltart majd a műszaki hibák javítása, vagyis folytatódhat a lassan három éve tartó kálvária. Alig fejeződött be tavaly a csaknem két évig tartó felújítás, újra le kellett zárni a hidat műszaki probléma miatt: azt észlelték, hogy a tartópillérekre épített, a szerkezetet tartó saruk egy része deformálódott, később el is tört az egyik. Ezt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter sem hagyta szó nélkül:

mi is fel vagyunk rajta háborodva, az lehetetlen állapot, hogy valamit két éven keresztül újítanak fel, és utána elromlik.

Mónus Márton / MTI Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára és Bóna Zoltán, a szigetszentmiklósi választókerület fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztos sajtótájékoztatót tart a Deák Ferenc híd lábánál Szigetszentmiklóson 2020. november 1-jén.

Schanda Tamás, az állami megrendelőt, a NIF Zrt.-t felügyelő innovációs tárca államtitkára novemberben ennél durvábban rohant ki, arról nyilatkozott, hogy a kivitelező Strabag-konzorcium nem járt el megfelelő gondossággal, és a közbeszerzésekből való kizárást is felvillantotta. A sajtótájékoztatón elhangzott beszédébe beleszőtte, hogy nem lenne szerencsés a Lánchíd felújítását a Strabag és az A-Híd duójára bízni. (Mielőtt léptek volna a kizárás ügyében, kiderült, hogy a Hárosi Duna-hídon a Strabag mellett alvállalkozóként nem az A-Híd, hanem a Híd-csoport egy másik tagja, a Hídépítő Zrt. dolgozott. Az államtitkári ijesztgetés ellenére a Lánchíd felújítását végül az A-Híd nyerte el.)

A helyzet azóta annyiban változott, hogy elkészült a szakértői anyag arról, mi okozta a műszaki hibát, valamint a javaslat arról, hogyan lehetne orvosolni a problémát. A kivitelező cégeket hiába kerestük meg, ők a szerződésben vállalt kötelezettségre hivatkoztak, hallgatási fogadalmukat nem szegték meg.

Galéria
Olvasói kép

Két évig újították fel milliárdokért, mégis naponta százezren szívnak miatta

Fotó megosztása:

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint a kivitelező sara a kialakult helyzet, nem megfelelő gondossággal végezték a felújítást, és a hibákat a legszigorúbban számon fogják kérni. Legalábbis ezt válaszolták korábban az RTL Klubnak, a 24.hu kérdéseire azonban nem reagáltak. Így nem válaszoltak arra sem, milyen megállapításokat tett a minisztérium döntését megalapozó szakértői anyag.

Kormányközeli forrásból úgy tudjuk, a tárca a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanulmányára épít, amelyet egy elismert szaktekintély, a március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal kitüntetett Dunai László professzor jegyez. A vizsgálatokat, méréseket a BME szakértői tavaly május és november között végezték el, és az összegző tanulmány szerint a sarutörések tekintetében a „legjelentősebb hatásnak a 30 évvel ezelőtti gyártási és építési imperfekciókat” ítélik, az eredetinél kisebb méretű saruk alkalmazása a kereszttartók deformációjában játszik szerepet.

Döntően a harminc évvel ezelőtti gyártási pontatlanságokra vezetik vissza, hogy a szerkezet „önsúly hatására a statikai számításban feltételezettől eltérő módon viselkedik”. Lefordítva: a nem teljesen precíz eredeti hídépítés miatt egyenetlenül oszlik el a terhelés a tartószerkezeten, illetve a sarukon, ez okozza a műszaki hibát, deformációt. Ezzel úgy tűnik, a megrendelő is tisztában van, hiszen Nyul Zoltán NIF-vezérhelyettes már a vizsgálatok lezárására előtt arról beszélt, hogy „a híd problémái nem a most lezajlott beruházás során keletkeztek”.

A felújítás része volt a saruk cseréje, a szakértő anyag szerint a régi, úgynevezett fazéksarukat érzékenyebb, kisebb gömbsarukra cserélték. A szabványok változása miatt a régi fajta saruk beépítése nem jöhetett szóba, a gömbsaruk korszerűbbek, megfelelnek a szabványnak, viszont sokkal érzékenyebbek. A BME anyaga szerint „a saru gyártója a saru méretezésénél egyenletes erőeloszlást és felfekvést tételezett fel”, ez azonban – mint láttuk – a Hárosi Duna-hídnál nem teljesült, ami a saruk tönkremeneteléhez vezetett. Úgy fest, másféle sarut az előírások miatt nem építhettek be a kivitelezők, viszont a szabványnak megfelelő alkatrész nem bírja az egyenetlen terhelést. Úgy tudni, az adatokat a számításokhoz a megrendelő szállította, vagyis a sarukat a NIF adatai alapján tervezték, és a beépítésüket mind a NIF, mind a műszaki ellenőr jóváhagyta. Ha ez bizonyítható, akkor a minisztérium által belengetett jogvitában egyáltalán nem lesz fegyvertelen az építő konzorcium.

Olvasói kép A bal oldali az újabb, az állványozott jobb oldali a régi híd.

A műszaki problémát ezzel együtt el kell hárítani, a szakértők a károsodott saruk cseréjét szakmailag feltétlenül indokoltnak tartják, hibamentes működésük szükséges a szerkezet hosszú távú és biztonságos működéséhez. Arra jutottak, hogy bár a jelenlegi előírások nem teszik lehetővé, műszakilag mégis indokolt lenne a fazéksaruk alkalmazása. Ugyan „alacsonyabb műszaki színvonalat képviselnek és rövidebb élettartamot garantálnak, de a régi szerkezettel való kompatibilitás szempontjából kedvezőbb helyzetet teremtenének statikai, megvalósíthatósági és üzemeltetési szempontból”. A cseréig pedig fenn kell tartani a forgalomkorlátozást – áll a szakértői anyagban.

Ez elég rossz hír a legforgalmasabb gyorsforgalmi út használóinak. Békeidőben napi több mint százezer jármű haladt át a hídon, és most elképzelhető, hogy a saruk cseréje miatt akár 2023-ig is fennmaradhatnak a forgalomkorlátozások, lezárások. Egyelőre annyi biztos, hogy március 22-étől szeptember elsejéig részleges lezárások lesznek. Június 14-éig az  M5 felé vezető oldalon zárják le a külső sávot és befejezik a tavaly félbehagyott zajvédő falat. Június 15-étől pedig az M7-es felé vezető oldal mind a négy sávját lezárják, a forgalom 2×2 sávon csak az M5 felé vezető hídon haladhat.

De a szakértői anyagban szereplő sarucsere részleteiről, ütemezéséről még nincs hír. A minisztérium nem válaszolt arra a kérdésünkre sem, hogy a kivitelezővel akarják-e kifizettetni a javítást vagy az állami beruházó adja a pótmegrendelést és állja a költséget. Annyi biztos, hogy súlyos milliárdokról van szó. A felújítást eredetileg bő 27 milliárd forintért vállalta a Strabag konzorciuma, és ha ezt további milliárdokkal megfejelik, akkor sem változik a helyzet, vagyis az, hogy toldozgatás helyett a híd teljes rekonstrukcióra szorulna.

Simicska-ügy miatt maradt el a púposodó híd lebontása

A Hárosi Duna-hidat 1990 novemberében adták át a forgalomnak, az építkezés fővállalkozója akkor a Hídépítő Vállalat volt, az acél tartószerkezetet pedig a Ganz Acél-szerkezeti Vállalat végezte. A híd teljes felújítása 2014-ben csaknem elindult, akkoriban a nyolcvanas évek tervezési hibája nyomán púpossá vált híd lebontásáról és teljes átépítésről volt szó. 2014-ben ki is írták a közbeszerzést a 30-35 milliárd forintra becsült óriásberuházásra, ám ezt lefújták pénzhiányra hivatkozva. A Népszabadság szerint ez csak ürügy volt, inkább az egyetlen esélyes cég, az akkori főoligarcha, de már a tányér szélére tolt Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt. győzelmét akarták meghiúsítani. A teljes rekonstrukció ezzel lekerült a napirendről, helyette lebutított felújításra írtak ki közbeszerzést, amit a Strabag konzorcium nyert meg 2018-ban 27,3 milliárd forintos ajánlattal.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.