A központ csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a vasút fejlesztésével jobb lehet a közlekedés a növekvő népességű agglomeráció és a külvárosok számára, a várostérség környezeti szempontból fenntarthatóbban működhet, a rozsdaövezetek felszabadításával megújulhatnak a főváros belső részei és zöldfelületek, lakások épülhetnek.
Budapest és agglomerációjának közlekedési hálózata túlterhelt, mert népessége folyamatosan nő, és a vasúthálózat a lehetőségei alatt teljesít. A közlekedés fejlesztésében ezért kulcsszerepe van a vasútnak – írták.
A véglegesítés előtt álló Budapest Vasúti Stratégia szerint jól irányzott, összehangolt, Budapest nagyvárosi léptékének megfelelő fejlesztésekkel lehetséges és szükséges egy olyan a városi közlekedésbe beépülő, sűrűn közlekedő, a városon átjáró hálózatot képező vasúti rendszer kiépítése, amely több utas gyorsabb szállítására alkalmas és megbízható. Az elővárosi forgalomban a vasúton ingázók száma akár hetven százalékkal is növelhető, ehhez azonban több vonatra van szükség, amelyek vagy több fejpályaudvari kapacitást igényelnek, vagy olyan új vágánykapcsolatokat, amelyeken a vonatok áthaladhatnak Budapesten – közölték.
A fejpályaudvarok bővítése Budapest belvárosában szinte lehetetlen, ezért a fővároson áthaladó vasúti szolgáltatások bővítésének kulcseleme azok kiváltása, tehermentesítése. Kiutat a fejpályaudvarok összekötése és átmenő rendszerű pályaudvarrá alakítása jelent – tették hozzá.
Külön hangsúllyal kell megjelennie a tanulmányban a városfejlesztési szempontoknak is, mert a Déli pályaudvar, a Nyugati pályaudvar környéki alulhasznosított vasúti területek, valamint a Rákosrendező és más kisebb rozsdaövezetek a főváros fejlesztésének aranytartalékát jelentik. Azok helye közparknak, lakóterületi fejlesztésnek és akár közintézményeknek is alkalmas területté válhat. A tanulmány továbbá társadalmi, gazdasági és ökológiai elemzésekkel összesíti majd a beruházások hatásait – ismertették.
Kiemelt kép: smagpictures.com
