Gazdaság

Év végére lecseng a szárnyalás ha nem kap új mankót az építőipar

Az építőipar bővülése 2019 végéig biztosan kitart, 2020-tól azonban már piaci ösztönzőkre lesz szükség a magasépítés növekedésének fenntartása érdekében. Elsősorban az újlakás-építésekre kell külön figyelmet fordítani, ahol már megjelentek a visszaesés jelei, ugyanis az első negyedévben éves alapon csökkent a lakásépítési engedélyek és bejelentések száma – közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) szerdán az MTI-vel.

A szövetség célszerűnek tartaná a megszűnő kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot egy másik ösztönzővel helyettesíteni, példaként a részleges áfavisszatérítést említették, amely az építőanyagokra és a munkadíjakra egyaránt vonatkozó számla ellenében történhetne. Ez a lehetőség egyszerre segítené az újlakásépítéseket és az épületenergetikai korszerűsítéseket is – tették hozzá.

A MÉASZ adatai szerint az első negyedévben a szerkezetépítő anyagok iránti kereslet továbbra is élénk: az égetett tégla termékek 2018. január-márciusi bázissal azonos volumenben fogytak, míg a cseréptermékek iránt jelentős keresletnövekedést tapasztaltak, amely a szövetség szerint a nagyobb volumenben befejeződő lakóépületek építésekkel függ össze.

Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói) iránt az első negyedévben élénk volt a kereslet, és a gyártók az év további részében is növekedésre számítanak. A homlokzati nyílászárók piacán az első negyedévet tekintve körülbelül a tavalyi volumen ismétlődött meg, azaz ez a szegmens nem tudott erősödni. A szövetség tagjainak visszajelzése szerint a stagnálás a lakáskorszerűsítések alacsony számával magyarázható. Ráadásul az ablakgyártók továbbra is jelentős bérnyomás alatt vannak, idén még 10 százalék körüli, de Kelet-Magyarországon akár 20 százalékos további bérnövelésre lesz szükség a szakemberek megtartása érdekében.

A műanyagalapú (EPS) hőszigetelő anyagok iránt közel 20 százalékos kereslet növekedést tapasztaltak a gyártók az előző év azonos időszakához képest, amely részben az alacsonyabb bázissal, részben pedig az áthúzódó projektek befejezésével áll összefüggésben.
Ehhez kapcsolódóan megjegyezték, a lakóépületek, illetve azok az építkezések, amelyek mögött kis- és közepes építőipari cégek állnak, jellemzően több (gyakran 5-6) hónapos csúszásban vannak a visszajelzések szerint. A nagyvállalatoknál 2019 elejétől, a Brexit és az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus miatt inkább óvatos menedzsment döntések érvényesülnek, így egyes projekteket (például a Mercedes-gyár bővítése) elhalasztották.

Kiemelt kép: MTVA / Oláh Tibor

Ajánlott videó

Olvasói sztorik