Gazdaság

Titok, mikor tudhatjuk meg, mennyi a tényleges átlagkereset

Szakértők szerint a hivatalosan közölt adatoknál 25-30 százalékkal alacsonyabb lehet a valós átlagbér ahhoz képest, amit a KSH közöl hónapról hónapra. Mégpedig azért, mert a KSH az általa közölt adat kiszámításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások adatait. Ha így tenne, akkor alacsonyabb számok jönnének ki, hiszen ezeknél a cégeknél zömmel a legkisebb bérekért – minimálbéren vagy garantált bérminimumon – foglalkoztatják a dolgozókat.

A KSH ezekre a kritikákra is reagálva jelentette be októberben, hogy januártól másként fogja számítani a havi kereseti statisztikákat. Addig a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget átlagolták az adott dolgozói létszámmal, de csak az ötfősnél nagyobb cégeknél. Januártól viszont a cégek által havonta elkészített adó- és járulékbevallásokból állítják elő a kereseti statisztikát. A KSH ezt akkor azzal indokolta, hogy ezen, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) elérhető bevallásokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, és a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak. Ez az adatbázis az ötfősnél kisebb válllakozások adatait is tartalmazza, ígérték. A Policy Agenda meg is becsülte előre, milyen számok jöhetnek ki a januári statisztikában, mekkora lehet a zuhanás:

Drámaian megzuhanhat januárra az átlagkereset decemberhez képest
Az ok, hogy a KSH új statisztikát közöl márciusban, amelyben már benne lesznek a legkisebb foglalkoztatók is.

Csakhogy a januárról szóló kereseti statisztikában megint nem voltak benne az öt főnél kisebb vállalkozások. A KSH mindezt a bevallások hiányosságaival magyarázta.

Hiányosak az adóbevallások, különösen az ötfősnél kisebb cégeknél, ezért nem lehet a teljes nemzetgazdaságra vonatkozóan átlagbért számolni, ezt a választ adta a Népszava megkeresésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Többszöri visszakérdezésük ellenére sem kaptak azonban választ arra, mikor teszik közzé ezeket a korábban megígért adatokat.

A lap megkérdezte Katona Tamás statisztikust is, akit meglepett, hogy a KSH továbbra sem a teljes nemzetgazdaságra számítja a kereseti adatokat. Szerinte, ha az ötfősnél kisebb cégeket is beleszámították volna a statisztikába, akkor az átlagbér a hivatalosan közölt harmadával, negyedével alacsonyabb lenne. Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője szintén érthetetlennek találja a KSH magyarázatát. Szerinte legföljebb a munkaidőre vagy a munkaköri besorolásra vonatkozó adatok hiányozhatnak a bevallásokból. Ha viszont valóban a kereseti adatok nem egyértelműek a bevallásokban, akkor mi alapján számolja ki a NAV a kivetett adókat? – vetette fel. Kérdezték a NAV-ot is, de az nem válaszolt nekik.

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik