A társaságok, vállalkozások lassan egy éve alkalmazzák az általános adatvédelmi rendeletet, amely jelentős mértékben szigorította és feltételekhez kötötte az adatkezelést az Európai Unióban. Az alkalmazás egyes területeken nehézkes volt, mivel az uniós szintű szabályozást biztosító általános adatvédelmi rendelettel több nemzeti szintű jogszabály nem áll összhangban.
Az országgyűlés a napokban módosította az adatkezelési törvényt. Az elfogadott adatvédelmi „salátatörvény” legfontosabb célja, hogy egyes magyar törvényeket az adatvédelmi rendelet figyelembevételével módosítson, kiegészítsen, megteremtve az összhangot a nemzeti, illetve az európai szintű szabályozás között. Az adatvédelmi salátatörvény a munka törvénykönyvét is módosította, hívta fel a figyelmet a PwC hétfői sajtóeseményén. Közleményük szerint szakértőik az alábbi tudnivalókat emelték ki:
- Nincs változás abban a körben, hogy továbbra is azokat a személyes adatokat kezelheti a munkáltató, amelyek a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) szempontjából lényegesek.
Új szabály vonatkozik azonban arra, hogy milyen feltételek mellett kezelheti a munkáltató a munkavállaló erkölcsi bizonyítványát, azaz a különleges adatnak minősülő bűnügyi személyes adatát.
- Az új munkajogi normák hatálybalépését követően az erkölcsi bizonyítványt kérő munkáltatóknak előzetesen meg kell határozniuk, hogy az erkölcsi bizonyítványban található adatok mely munkakörök esetén zárhatják ki a foglalkoztatást.
A korábban hivatkozott hatósági állásfoglalás arra is utal, hogy
- a munkáltatók a jövőben nem készíthetnek másolatot az erkölcsi bizonyítványról, illetve azt sem papíralapú, sem elektronikus dokumentumként nem tárolhatják rendszereikben.
Egyes munkáltatók eddig szinte valamennyi munkakör esetén az alkalmazás általános előfeltételének tekintették a feddhetetlenséget igazoló erkölcsi bizonyítvány becsatolását. Az erkölcsi bizonyítvány eredeti példánya, vagy másolata a munkaviszony létesítését követően bekerült a munkavállaló személyügyi aktájába, és a munkáltató esetenként a munkaviszony megszűnését követően is éveken át őrizte a dokumentumot. Tette mindezt annak ellenére, hogy az adatvédelmi hatóság már korábban is mindössze hatvan napban korlátozta értelmező állásfoglalásaiban az őrzési időtartamot – mondta az eddigi gyakorlatról a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje, Szűcs László.
