Gazdaság

Jó dolga lesz a melósnak: folytatódik a nagy béremelkedés

A külföldre vándorolt százezrek miatt kialakult durva munkaerőhiány miatt jövőre is jóval többet fognak keresni azok, akik állásban lesznek. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat azzal számol, hogy ugyan a tavalyi eszeveszett tempót nem éri el, de még így is kétszámjegyű keresetnövekedés lesz idén, jövőre pedig ennél valamivel kisebb ütemben nőnek a bérek, közel 9 százalékkal visznek haza többet az alkalmazottak.

Mivel tavaly éves átlagban durván 300 ezer forint volt a bruttó és 200 ezer a nettó átlagkereset az országban, így arra lehet számítani, hogy idén 330, jövőre pedig 360 ezerre nő az országos bruttó átlagbér. A nettó pedig 220, illetve 240 ezerre kúszik fel.

A versenyszektorban valamivel jobban lehet keresni:

  • a bruttó jövőre 370 ezerre nő,
  • a nettó megközelíti a 250 ezret.

A nyugdíjakat jóval kisebb ütemben, 2,7 százalékkal növeli az Orbán-kormány, ez az átlagnyugdíj esetében csupán havi nem egészen 3500 forintos emelkedést jelent.

Megvan, mennyivel nőhetnek jövőre a nyugdíjak
Az átlagnyugdíjas alig fogja észrevenni és kisebb lesz várhatóan a nyugdíjprémium is.

Az állami pénzköltésben jövőre erősítik a honvédelmet, csaknem 100 milliárd forinttal fordítanak erre többet jövőre, mint az idei 350 milliárdos keret. A költési tortából a sport is nagyobb szeletet fog kihasítani, ott bő 80 milliárdos pluszt tervez a kabinet. Leginkább az új Puskás Ferenc Stadion költségei nőnek meg.

Kormányzati propagandára 50 százalékkal több jut.

Jövőre belefulladunk a kormányzati propagandába
Plakátolásra, konzultációs levelekre, hirdetésekre 50 százalékkal többet fog költeni az Orbán-kormány. És a közszolgálati tévék, rádiók is több pénzt kapnak.

Az európai parlamenti, valamint önkormányzati választások is jócskán viszik az adófizetők pénzét, csaknem háromszor annyiba fog kerülni ennek a két választásnak a lebonyolítása, mint amennyit idén a parlamenti választás felemésztett.

Csaknem háromszor annyi megy a jövő évi választásokra, mint idén
15 milliárdból küldhetünk képviselőket az EU-ba és az önkormányzatokba.

Az sem lehet meglepetés az elmúlt évek fényében, hogy az oktatást háttérbe szorítja Orbán Viktor kormánya. Az állami költéseken belüli részaránya tovább mérséklődik. Így jön ki az, hogy noha alig 30 milliárddal, de nő az oktatási tevékenységekre fordítandó pénz, de ezt, sőt ennél is többet elvisz az áremelkedés, magyarán: reálértelemben kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az iskolák, egyetemek. A költségvetési mellékletek alapján úgy tűnik, az oktatóknak is rossz hírt rejtenek a táblázatok.

Bérük minimálisan emelkedik, kevésbé, mint amennyivel az élet drágul, vagyis a választási év előtti, szavazatvásárlási célt is szolgáló, köz- és felsőoktatási oktatói béremelés nem folytatódik, a tanárok reálbére könnyen lehet, hogy még csökkenni is fog.

Az új paksi atomerőmű projektje lassan, de biztosan halad előre, az ideihez hasonlóan jövőre is bő 100 milliárd forinttal tervezik emelni az ezt menedzselő cég, a Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkéjét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik