A mezőgazdasági idénymunkások száma ugyan jól mutat a foglalkoztatási statisztikában, de a külföldiek alkalmazása ellenére egyre nő a munkaerőhiány itt is, derül ki a Népszava cikkéből.
A hazai agrárgazdaságban február-márciustól egészen szeptember-októberig megszokott, hogy a felhalmozódó feladatokat csak idénymunkásokkal, napszámosokkal lehet elvégeztetni. Ilyen nem gépesített munka például a dohány-, vagy a cukorrépa-kapálás, a kukorica címerezése és a meggy, cseresznye vagy kajszi szüretelése.
A lap által megszólaltatott Raskó György agrárközgazdász Lajoskomáromban működő agrártársaság tulajdonosának tapasztalatai szerint
Egyébként pedig egyre nehezebb megfelelő idénymunkást kapni, hiszen sokan járnak át az ország nyugati feléből Burgenlandba napszámos munkára. Sőt, már a kelet- és az észak-kelet-magyarországi megyékből is megéri ideiglenesen átköltözni a szomszédos országba a mezőgazdasági munkák idejére, hiszen
A „napszámosiparban” a toborzásra vállalkozó munkaszervezők mostanában részben külföldről, a Kárpátaljáról, valamint az Alföldről főleg Békésből és Szabolcsból gyűjtik össze a munkát keresőket, és eljuttatják őket még a jókora távolságban lévő Dunántúlra is. És mivel nagy a verseny, annak a brigádnak, amelyik nem felel meg a követelményeknek, mennie kell.
Kiemelt kép: MTI / Koszticsák Szilárd
