Gazdaság

A közfoglalkoztatottak zöme nem jó kapálni sem

A mezőgazdasági idénymunkások száma ugyan jól mutat a foglalkoztatási statisztikában, de a külföldiek alkalmazása ellenére egyre nő a munkaerőhiány itt is, derül ki a Népszava cikkéből.

A hazai agrárgazdaságban február-márciustól egészen szeptember-októberig megszokott, hogy a felhalmozódó feladatokat csak idénymunkásokkal, napszámosokkal lehet elvégeztetni. Ilyen nem gépesített munka például a dohány-, vagy a cukorrépa-kapálás, a kukorica címerezése és a meggy, cseresznye vagy kajszi szüretelése.

A lap által megszólaltatott Raskó György agrárközgazdász Lajoskomáromban működő agrártársaság tulajdonosának tapasztalatai szerint a közfoglalkoztatottak többsége nem alkalmas a mezőgazdasági idénymunkákra.

Egyébként pedig egyre nehezebb megfelelő idénymunkást kapni, hiszen sokan járnak át az ország nyugati feléből Burgenlandba napszámos munkára. Sőt, már a kelet- és az észak-kelet-magyarországi megyékből is megéri ideiglenesen átköltözni a szomszédos országba a mezőgazdasági munkák idejére, hiszen a hazai 800-1400 forintos órabér két-háromszorosát is megkereshetik az emberek Ausztriában.

A „napszámosiparban” a toborzásra vállalkozó munkaszervezők mostanában részben külföldről, a Kárpátaljáról, valamint az Alföldről főleg Békésből és Szabolcsból gyűjtik össze a munkát keresőket, és eljuttatják őket még a jókora távolságban lévő Dunántúlra is. És mivel nagy a verseny, annak a brigádnak, amelyik nem felel meg a követelményeknek, mennie kell.

Kiemelt kép: MTI / Koszticsák Szilárd

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik