Miközben a szlovén vállalkozások az évek óta csökkenő megrendelések miatt alig várják a Koper és Divača között tervezett második vasúti vágány építésének megkezdését, nyilvánvalóan magyar konkurenseik szintén készülődnek a beruházásra – írja hétfői cikkében a Siol.net szlovén internetes újság.
A Miro Cerar által vezetett szlovén kormány immár három éve tárgyal a Divača–Koper közötti második vasúti vágány megépítéséről. A tárgyalások a magyar részvételről folynak, illetve a beruházás finanszírozásáról. Minderről egyelőre a szlovén újság szerint semmi biztosat nem lehet tudni, különösen arról nem, hogy mit szeretne igazán Budapest azért cserében, hogy körülbelül 200 millió eurót befektetne a projektbe.
Az, hogy a két állam jutott-e valamilyen megállapodásra, szintén nem világos. Ezt állítólag magyar kérésre tartják titokban – azért ehhez hozzátehetjük, hogy a június 3-ai szlovén választások előtt a ljubljanai fél nem akar nyilvánosságra hozni az eredményt esetlegesen negatívan befolyásoló részleteket, miközben a magyar kormányt aligha érintené érzékenyen egy ilyen egyezség közzététele. (Az pedig, hogy ennek révén az Orbán-kormány „kijutna” az Adriára, végképp nem lenne titkolandó dolog Magyarországon.)
Egyelőre annyit tudni a Siol.net szerint, hogy Magyarország 99 éves bérletbe szeretne bizonyos területeket Koper környékén, a sermini körforgalom közelében, ahol egy logisztikai központot építenének. Azt az információt, hogy a magyarok szeretnének a koperi kikötővállalatban, a Luka Koperben kisebbségi részesedést szerezni, illetve bekapcsolódnának a második vágány építésébe vállalakozásaik révén, eddig a szlovén kormány kifejezetten tagadta.
Ez a cég műszaki tanácsadással foglalkozik, méghozzá utak, vasutak, telekommunikációs és energetikai hálózatok építésénél. Referenciái között több magyar vasútvonal szerepel, ahol jelző-biztosítóberendezéseket és más rendszereket installáltak, szereltek fel.
„Középtávú cél egy olyan működő társaság létrehozása, mely a Belfry Csoport teljes szolgáltatási körét nyújtani tudja” – idézi a társaság honlapját a Siol.net. Ha felkeressük az oldalt, ott azért az is olvasható, hogy „a szlovéniai üzleti érdekeltséget pillanatnyilag még a Magyarországon működő társaság irányítja, de a fióktársaság felépítése már folyamatban van”. Ugyanakkor az utóbbi hetekben Szlovéniában feltűntek a Belfry Group reklámjai – írja a szlovén lap, bár a szerző azt is megjegyzi, hogy a 20 fős cég, a Belfry megjelenése a szlovén építőipari piacot aligha rázza meg.
Ám a Siol.net hozzáteszi: a Belfry rendkívül jó politikai és üzleti kapcsolatokkal rendelkezik.
Mészáros, Strabag
A Belfryről a G7 idén márciusban közölt hosszabb cikket. Ebben azt írták, hogy 60 milliárd forintnyi állami megrendelés kerülhetett az osztrák ügyvéd, Daniel Neubauer tulajdonában álló cégcsoporthoz.
Ráadásul a Belfry tavaly decemberen Osijek Asfalt néven (Osijek Eszék horvát neve) a Duna Aszfalt céggel együtt vállalkozást alapított. A Duna Aszfalt Szíjj László kezében van, aki Mészáros egyik legfontosabb üzleti partnere.
Az osztrák Belfry-nek a beszámolók alapján sok egyéb érdekeltsége nem lehet a magyarországi vállalatokon kívül. A három magyar cégbe összesen 283 millió forintnyi tőkét tettek bele, márpedig azon a soron, ahol ezeket az osztrákok vélhetően nyilván tartják, 2016 végén 1,58 milliós eurós, azaz mintegy 490 milliós összeg szerepelt.
Amint arról a G7 beszámolt, a magyar Belfry-cégeket Aczél Tamás vezeti, aki Aczél Zoltán édesapja. Aczél Zoltán lobbistaként fontos szereplője volt a Strabag közép-európai korrupciós ügyeinek az előző évtizedben és a neve előkerült az M4-Alstom ügyben is.
Kiemelt kép: Europress/AFP PHOTO STRINGER
