Alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság és meg is semmisítette azt a rejtett diszkriminatív törvényi rendelkezést, amely feleslegen korlátozza a közfoglalkoztatottak jogát a magánszférához. Önkényes jogalkotói döntésnek tartották, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonynak feltétele a lakókörnyezet rendezettsége.
Az alapvető jogok biztosa kifogásolta, hogy a közfoglalkoztatottat három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha nem rendezett a lakókörnyezete (kert, udvar stb.). A rendelkezésekkel sérült a jogállamiság, de Székely László szerint sérti az egyenlő bánásmód követelményét is, hogy hátrányosan megkülönböztetik a közfoglalkoztatottakat a többi munkavállalótól.
Az Alkotmánybíróság szerint a közfoglalkoztatási program atipikus munkaviszony, funkcióját illetően a szociális rendszerhez kapcsolódik, a foglalkoztatási forma a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika metszéspontjában helyezkedik el.A testület megállapította: nincs ésszerű indoka, hogy az álláskeresők e körére különleges életvezetési előírásokat írjon elő a jogalkotó.
Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta: bár az Alaptörvény értelmében mindenki képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni, nem lehet előírni olyan feltételeket, amelyek vélt vagy valós közérdekre hivatkozással az egyén szabadságát, alapjogait indokolatlanul sértik.
Így jelen esetben sem fogadhatóak el a magánszférához való jogot szükségtelenül korlátozó azon életvezetési előírások, amelyek nem hozhatók összefüggésbe az elvégzendő munka tartalmával.
Az Alkotmánybíróság ezért alaptörvény-ellenesnek találta, megsemmisítette a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdésének b) alpontját, valamint az 1. § (4b), (4f) és (4g) bekezdését.
