A világon sok országban küzdenek azért, hogy minél értékesebb szakembereket vonzzanak és tartsanak meg a tanári pályán. A tanári fizetések növelése kézenfekvő szakpolitikai eszköz lehet, hatékonyságáról azonban megoszlanak a vélemények és a kutatási eredmények.
Egy 2014-es nemzetközi, a tanári jövedelmek összehasonlításán alapuló kutatás megállapította, hogy ott, ahol a tanárok jövedelmi szintje magasabb, jobbak a tanárok kognitív képességei, azonban a tanári fizetések emelésével nem biztos, hogy sikerül kedvezőbbé tenni a tanári kar összetételét.
A jövedelem szintjének hatása mindenképpen függ attól, hogy milyenek a tanárok alternatív – más szakmákban elérhető – jövedelmei. A tanárok munkaerőpiacára Európa-szerte jellemző, hogy míg egyes tárgyakból túlkínálat, másokból tanárhiány van. Ez abból adódik, hogy a reálszakok esetében a versengő szakmák – mérnök, informatikus – sokkal előnyösebb jövedelmeket kínálnak.
Tényleg jobban tanul a diák, ha jobban megfizetik a tanárt?
A tanári jövedelmek hatásaival kapcsolatos nemzeti szintű kutatásokat megnehezíti, hogy a tanárok bérezését általában mindenhol törvény szabályozza, így valódi összehasonlítást csak nemzetközi adatokon lehet végezni. Varga Júlia a tanulói teljesítmények 2003 és 2012 közötti PISA-felméréseinek európai országokra vonatkozó adatait és az OECD tanári bérekre vonatkozó statisztikáit elemezte. Fő kérdése az volt, hogy viszonylag rövid, öt éves távon a tanárok jövedelmi szintjében és szerkezetében bekövetkezett változások hogyan hatottak a matematika és természettudományok, valamint az olvasás teszteredményeire.
A kutatás eredménye azt mutatta, hogy míg egyes készségterületeken már rövid távon, más készségterületek teljesítményét a tanári jövedelem változása a vártnál kisebb mértékben befolyásolta. A magasabb kezdő tanári fizetés hatása a jobb matematika- és természettudományi eredményekben megmutatkozott, míg az írás-olvasási teszteredményeket nem befolyásolta. A tanári pálya további szakaszában (15 éves tanítástól a fizetési maximum eléréséig) a jövedelem változásának nem volt hatása sem a matematika- és természettudományok, sem az írás-olvasás eredményekre.
Oktatáspolitikai döntéshozók számára tehát az lehet a kutatás egyik tanulsága, hogy érdemes a tanári pálya kezdetén lévőkre és azon belül is azokra a szakokra kiemelten koncentrálni, amelyeknél a tanári pálya alternatív jövedelme magasabb.
A kutatást az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete oktatástudományi kutatócsoportja végezte. Varga Júlia a tanári fizetések hatását elemezte, míg Hermann Zoltán és Alfa Diallo (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, REKK) azt vizsgálta, hogy számít-e a tanár neme az oktatásban.
A teljes cikk az mta.hu-n olvasható.
