2016 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó átlagkeresete 256 900 forint volt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél. Ez az összeg 5,1 százalékkal magasabb, mint amennyi egy évvel korábban volt. Január–júliusban pedig 5,9 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A növekedésre a KSH jelentése szerint a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. Az év első hét hónapjában a nettó keresetek emelkedése – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,5% volt.
Nettó júliusban
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 170 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 178 000 forintra becsülte a KSH.
A nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 6,7 százalékkal lett magasabb az előző év azonos hónapjához képest.
Az év első hét hónapjában
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 257 900 forint volt.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (526 200 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 400 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 146 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9600, illetve 9500 forint.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettókereset 171 500 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 178 600 forintra becsülhető.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 271 200 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9% volt.
- A bruttó átlagkereset 5,9 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,5 százalékkal lett magasabb egy év alatt.
- A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,4 százalékkal emelkedett.
- A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 0,1 százalékponttal kisebb ütemben nőttek, mint a bruttó átlagkeresetek.
- A munkajövedelem 5,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Gyorsulhat a bérnövekedés az elemzők szerint
A bérnövekedés üteme kissé lassult júliusban az előző hónapokhoz képest, de a bérdinamika ősztől újra gyorsulhat a közszférában az emelések, illetve a versenyszférában a munkaerő iránti kereslet folyamatos bővülése miatt – mondták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adataira reagálva.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hangsúlyozta, a közszférában dinamikusabban nőttek a keresetek a most futó állami béremelési programok miatt, de ennek hatása begyűrűzik majd a versenyszférába is, ahol a munkaerőhiány szintén felfelé hajtja a béreket.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
