Örömmel olvasom a Blombergen, hogy végre a legmagasabb szinten is a monetáris politika elégtelen eszközrendszeréről beszélnek – írja az Alapblog szerzője. A jegybankárok Jackson Hole-ban tartott konferenciáján Janet Yellen amerikai jegybankelnök pénteken arról értekezett, hogy mivel az alapkamat hosszabb távú egyensúlyi szintje a korábbinál jóval alacsonyabban, csupán 3% körül lehet, ezért ha legközelebb újra nehéz idők köszöntenek a gazdaságra, nem lesz elég terük kamatot csökkenteni. Vagyis nem tudnak majd kellőképpen stimulálni.
(Erről amúgy a szerző két éve írt a Kamatkorszak vége című cikkében.)
Már látszik, hogy új megoldás kell
Yellen azt is mondta, hogy a Nagy Recesszió alatt alkalmazott új eszközök (pénznyomtatás eszközvásárlással) hasznosak voltak, és valószínűleg nem utoljára használták azokat. A szerző szerint ugyan a hasznosságuk eléggé vitatható (ezt a Helikopterpénz című írásában fejtette ki), de arra gyanakszik, hogy Yellen sem tökéletesen elégedett velük. Nyilván a saját pozíciójából nem mondhatta, hogy gyatrán teljesítettek (még ha a legnagyobb bajt talán sikerült is elkerülni a segítségükkel).
A beszédét azonban azzal fejezte be, hogy bizony új eszközökre van szükség a monetáris politikában, amelyekkel kapcsolatos kutatásokat és vitát meg kéne kezdeni. Ezt pedig nem mondta volna, ha olyan nagyon elégedett lenne az eddigiekkel.
A robotok el fogják venni a munkát
Mindeközben Finnország kísérleti jelleggel alapjövedelmet vezet be. Nem véletlenül, az automatizáció következtében tömegek fogják elveszíteni a munkájukat, és ez a folyamat néhány éven belül megkezdődik.
Ráadásul Finnország arra példa, hogy a legfejlettebb országok nekiláttak az új világra való felkészülésnek.
Helikopterpénz
Előbb-utóbb pedig remélhetőleg a döntéshozók is észreveszik, hogy az alapjövedelmet és a monetáris politikát érdemes, sőt, szükségszerű összekapcsolni. A fiskális politika által finanszírozott alapjövedelem túlzott emelése örök kísértés lesz a politikusok számára, amivel viszont az államadósság és az infláció elszállását kockáztatják.
Ellensúlyként a független jegybank által meghatározott monetáris alapjövedelmet lehet bevezetni, ami lehet pozitív (ezt ma helikopterpénznek hívnák), de negatív is. És éppen ez a trükk benne.
Jó kis eszköz lehet
Ha a jegybank az emelkedő árak miatt veszélyben látja az inflációs célt, akkor negatív monetáris alapjövedelmet alkalmaz, vagyis levon a mindenkinek járó fiskális alapjövedelemből. Ezzel pedig kihúzható a politikusok népszerűség-hajhászásának méregfoga.
Ugyanakkor ebben a rendszerben a monetáris politikának az élénkítés irányában sincs korlátja, amit a mai szisztémában a nulla (vagy kicsit negatív) kamatok jelentenek. Ha a fiskális alapjövedelem nem elegendő a gazdaság pörgetéséhez, defláció fenyeget, és közben az államadósság is romlik, akkor nyugodtan el lehet látni a lakosságot fedezetlenül nyomott pénzzel. Vagyis a fiskális alapjövedelmet monetáris alapjövedelemmel lehet kiegészíteni. Erre a gazdaság és az infláció is felpörög, közben az államadósság viszont nem száll el.
Már most kellene vele foglalkozni, amíg nem lesz késő
A kétszintű alapjövedelem koncepcióját a szerző már régebben is kifejtette, és mindehhez azt is hozzátette: nyilvánvaló, hogy mindez nem mostanában valósulhat meg. Tisztázatlan az is, hogy az elképzelés milyen buktatókat rejt. De éppen azért kellene a kérdéskör kutatását ma megkezdeni, hogy mire aktuálissá válik, már legyenek válaszaink. A kétszintű alapjövedelem koncepciójának bizony ott kéne lennie a Yellen által keresett potenciális új eszközök listáján.
(Szerző: Szabó Dávid, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere, az Alapblog rendszeres szerzője.)
