Gazdaság

MNB: szigorodtak a piacfelügyeleti bírságtételek

Szigorodtak a bennfentes kereskedelem, a tiltott piacbefolyásolás bírságtételei - hangsúlyozta Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

A jegybank ilyen esetekben természetes személynél akár 5 millió euróig terjedő bírságot is alkalmazhat, a szankció a cégeknél és jogi személyeknél a 15 millió eurót, illetve meghatározott esetben az adott cég éves árbevételének 15 százalékát is elérheti.Szeniczey Gergő felidézte, az európai tőkepiac felügyeleti hatóságok döntöttek úgy, hogy az elmúlt évek globalizálódó tőkepiacait látva, Európa-szerte egységes vizsgálati- és szankciórendszert kell alkalmazni. Az egységesítési törekvés eredménye a közvetlen alkalmazandó európai rendelet, amely a bírságtételeket és a büntetőjogi tényállás megfelelő elemeit tartalmazza.

Számos eszköz van a bizonyításra

Az MNB ügyvezető igazgatója kitért arra, a piacfelügyeleti eljárás során a bennfentes kereskedelem bizonyítására tág eszköztár áll rendelkezésre, példaként említette, hogy tanukat tudnak meghallgatni, előzetes értesítés nélküli helyszíni ellenőrzést hajthatnak végre, ügyészi jóváhagyással telefonforgalmat tudnak beszerezni, elektronikus levélforgalmat néznek, a gyanút a helyszínen talált papírokból származó információ is alátámaszthatja.

Szeniczey Gergő elmondta: évente több tucat tőzsdei kibocsátót érintő vizsgálatot folytatnak Magyarországon, ezek szűk körét érinti a bennfentes kereskedelem, a tiltott piacbefolyásolás.Megjegyezte: a jegybank vizsgálja azt is, hogy a bennfentes kereskedő, a piacbefolyásoló a tiltott eszközök révén mekkora nyereséget ért el, ezt a vagyoni előnyt minden esetben elvonják, erre rakódik a szankció. A büntető eljárásban a tiltott piacbefolyásolás új elemként jelent meg, a két eszköz elrettentő hatású lesz – tette hozzá.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik