Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes kötelező törzstőkeemelés miatt. Ezt Eperjesi Zoltán, a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiumának vezetőhelyettese mondta az MTI-nek.
A két éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel kell összhangba hozni a cégek létesítő okiratait. Idén március 15-én a kft.-kre és a részvénytársaságokra (rt.) vonatkozó kétéves határidő jár le. Az eljárás illeték- és közzétételidíj-mentes, ám ezeknél a cégeknél kötelező a jogi képviselet, ügyvédi munkadíja lehet a létesítő okirat új Ptk.-hoz igazítását célzó változásbejegyzési kérelmeknek.
Az rt.-knél újdonság, hogy nyrt.-t (nyilvánosan működő részvénytársaságot) már nem lehet alapítani, a korábban létrehozottaknak pedig be kell vezetniük részvényeiket ez év március 15-éig a Budapesti Értéktőzsdére vagy át kell alakulniuk zrt.-vé, (zártkörűen működő részvénytársasággá). A fővárosi cégbíróság illetékességi területén kevesebb mint száz nyrt. van – mondta Eperjesi Zoltán. A kft.-knél a törvény nem csupán az alapító okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke félmillió forintról hárommillióra emelését is.
A fővárosban mintegy 50 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettségét, de még több mint 40 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy március 15. után is törvényesen működjön. Azon cégek ellen, amelyek ezt elmulasztják, törvényességi felügyeleti eljárás indítható: a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak a kft-k.
Késedelem esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz. Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget – ismertette a cégbírósági vezető. A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, melyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés, amely eljárás 2012. március 1. óta élő jogintézmény. Az utóbbi években a cégek zöme már ilyen módon szűnt meg.
A szakember szerint ebből is arra lehet következtetni, hogy sokezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát. A kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük.
A cégbíróság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Például, aki tartozást maga után hagyó kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltiltják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapításától.
Tavaly március 15-én járt le a betéti társaságokra (bt.) és a közkereseti társaságokra (kkt.) vonatkozó egyéves határidő. Akkor csak a fővárosban több mint 15 ezer bt. alapító okiratait módosították a cégbírósághoz intézett beadványokkal. A kis cégek jogkövetők voltak, a cégbíróságnak egyetlen esetben sem kellett pénzbírságot kiszabnia mulasztás, más jogsértés miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát vezető bíró.
