Nagyon rossz, kontraproduktív módszerekkel igyekszik jogkövető magatartásra betörni az adózókat a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) – tudjuk meg Ruszin Zsolttól, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnökétől. Mint mondja,
“az összes olyan alkalmat megragadják, amikor az adózóba valamilyen módon belerúghatnak. Azt gondolják, ezzel lehet megtanítani az adózót a szabályok betartására, holott az igazságtalansággal éppenhogy rombolják az adózási morált. A titkos számokról történő hívogatás ennek a része.”
A NAV vezetői ezen a rendszeren nem kívánnak változtatni – állítja Ruszin Zsolt. “A régebbi telefonközpontok beszerzésének idején az adóhatóságnak feltették a kérdést: kijelezzen-e a központ valamilyen számot. Akkor azt mondták: ne” – ismerjük meg a dicstelen munkamódszer történetét. Az újabb NAV-kirendeltségeknél – például a budapesti Széchenyi utcában, a Dózsa György úton, a Teve utcában – olyan telefonközpontot szereltek fel, aminél mindenképpen meg kellett adni valamilyen számot. Ilyenkor egy központi hívószámról, időnként a hívó számából képzett egyéb elérhetőségről vagy a Telekom mobilhálózatán keresztül telefonálnak és egy 30-as szám jelenik meg. Ezt tárcsázva azonban ismét a központi hívószámnál találjuk magunkat, itt pedig a telefonközpontos természetesen nem tudja megmondani ki és milyen ügyben keresett minket. “Az én telefonomon a Dózsa György úti kirendeltséghez eddig 18 számot mentettem el – bármelyiket hívom vissza, a központ felel” – mondja Ruszin Zsolt.
Megkérdeztük a NAV-ot, mégis mi indokolja a furcsa gyakorlatot. Az adóhivatal tájékoztatása szerint a hívószámkijelzés nem adószakmai döntés eredménye. “Mivel kollégáink az adózót általában mobiltelefonszámon hívják, az adószakmai NAV telephelyekről a hívás a helyi telefon alközpontra csatlakoztatott GSM adaptereken keresztül épül fel, ekkor a GSM adapterben lévő SIM kártyán végződik, a GSM előfizetésen ugyanis töredéke a percdíj, mint a vezetékes vonalainkon. Ezen az előfizetésen van letiltva a hívószámkijelzés” – mint írják, a hívószámkijelzésnek nem is lenne értelme, mert a kimenő GSM vonal nem egy-egy munkatársukhoz vagy szervezeti egységhez kapcsolódik, hanem a telefon alközponthoz.
Bármikor beüthet a mennykő
Hogy mégis mi a gond ezzel? “Akár hónapokkal később, a revizor a kapcsolatfelvétel módjával összefüggésben megemlítheti, hogy telefonált, azonban az adózó nem volt elérhető. Ez egy rosszízű indulást ad az ügynek, rögtön azt a benyomást kelti, mintha az adózó nem kívánna együttműködni. Önmagában nem büntethető, azonban nagyon rossz irányba lökheti az ügyet” – mondja Ruszin Zsolt. A NAV szerint a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelik és a hatóság “ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást” – egyetlen telefonhívás elmúlasztása tehát még nem főben járó bűn, de bizony feljegyzésre kerül.
“Az adózó adóügyeiben az ÜCC szolgáltatáson keresztül – mely a telefonbeszélgetést rögzíti – egyedi azonosítását követően valamennyi folyamatban levő eljárásáról tájékozódhat, beleértve annak jellegét, az eljáró ügyintéző személyét, valamint annak elérhetőségét. Ez a lehetőség természetesen az ügyfélszolgálatokon való személyes megjelenés esetében is adott” – tájékoztatott minket a hivatal – nem mintha a személyes megjelenés olyan kényelmes, időtakarékos opció lenne így 2015-ben. Ruszin Zsolt pedig azt mondta el, hogy tapasztalatai szerint ilyen formában minössze az ügyintézők nagyjából ötöde érhető el, leginkább hatáskör nélküli végrehajtók vannak a vonal végén – döntéshozók a legritkább esetben.
Az adóhatóság nagyon következetes, ha az állampolgárok kötelességeiről van szó: minden kezdeményezett telefonhívásukat dokumentálják, azonban bizonyos körülményeket – például hogy a revizor rejtett telefonszámról intézkedett-e – a jegyzőkönyv nem rögzíti.
“Ezeknél az eseteknél egyértelműen látszik, hogy alibi próbálkozásokról van szó. Ezzel szemben ha a revizornak valóban érdeke fűződik ahhoz, hogy az adózó felvegye a telefont, más számokról is keresi a célszemélyt, mivel pontosan tudja, hogy a központi szám rejtett. Ilyenkor üzenetet hagynak, újra próbálkoznak, egyszóval: többre képesek.” Érdekes kérdés az is: honnan tudja az adóhivatal a számunkat? Elérhetőségünket vagy mi megadjuk – például adóbevallásunkban vagy telefontársaságunknál publikusként jelöltük meg számunkat.
De álljunk meg egy pillanatra: az adóhatóságnak nem lehet érdeke az ügyintézés húzása. Vagy mégis?
” A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy egy revizornak egy évben 100 esetnél többet nem szabad adni. De ha ügyes és 140 akta végére ér, jövőre 150-et kap”
– világosít fel Ruszin Zsolt. A MKOE-nél ezért évek óta szorgalmazzák a személyi alapú ügyintézés visszaszorítását. A könyvelők maguk is számítógépekkel végzik munkájukat – az adóhatóságnál viszont nagy divatja van az “irodai hátramozdítóknak”. Ruszin Zsolt szerint az adóhatóság létszáma akár 1000 fővel is csökkenthető lenne úgy, hogy közben a hatékonyság ennek nem látná kárát.
“Telefonos megkereséssel a NAV azokban az esetekben él, amikor az az eljárás gyorsítását szolgálja – különös tekintettel a kiutalás előtti általános forgalmi adóval kapcsolatos ellenőrzések során az adózó likviditását biztosítja a gyorsabb kifizetéssel”– tudatta az adóhatóság a Hír24-gyel. Ruszin Zsolt szerint éppen itt van a gond: akkor emelik fel a telefont, amikor érdekükben áll, ezt a tág mozgásteret kellene objektív esetekre cserélni és jogszabályban előírni a NAV-nak. Hogy mi lenne a megoldás? Mondjuk ha a NAV összeállítana egy adóigazgatási eljárásokra vonatkozó saját etikai kódexet és be is tartaná, amíg ezeket a kérdéseket a jogalkotó nem szabályozza.
Csillag Dezsőné telefonszáma? Mint mindenki másé: 428 51 00!
Az adózók és az adóhatóság viszonya finoman szólva is aránytalan: a NAV munkatársai gondosan felépített sáncokkal védik magukat a MKOSZ elnöke szerint. “Mindenkit egyetlen számon kell keresni, telefonközpontosok, titkárnők állják az érdeklődő útját. Ha mégis eljutok valakihez, akkor közlik, hogy értekezleten van” – panaszkodik a szakember, aki hozzáteszi: ezekről a nagyon fontos értekezletekről nem készülnek jegyzőkönyvek, titkosak, holott “itt dőlnek el az adózói sorsok.”
Az adóhatóság megerősíti: munkatársai megbeszéléseiről a NAV nem vezet nyilvántartást, “a megbeszélések belső egyeztetések, illetve heti rendszerességgel, valamint negyedéves munkaprogram tervezési keretei alapján zajlanak”. A megbeszélések jellegétől függően készül jegyzőkönyv, avagy emlékeztető, ezek azonban nem nyilvánosak.
Ruszin Zsolt úgy látja: a hivatali döntéshozatali procedúra az egyik legrejtettebb, legtitkosabb dolog ma Magyarországon.
“Az, hogy ezeket a megbeszéléseket senki sem dokumentálja, arra enged következtetni, hogy a döntések manipulálhatóak és egy hivatali vezető átviheti az akaratát a többiek ellenállása mellett is. Ezért kellene ezt a folyamatot például hangfelvételekkel rögzíteni.”
Az egyesület a NAV-os vezetők elérhetetlensége miatt többször is Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos közreműködését kérte. Az adóhatóság minden alkalommal közölte, hogy telefonszáma nyilvános – igaz, azt nem kell mérlegelni, hogy egy adófizető állampolgár vagy egy könyvelő mennyire van kisegítve ezzel a központi elérhetőséggel. Az adatvédelmi biztos pedig nem tud mit tenni, hiszen van telefonszám és ennyi éppen elég is, hogy a NAV kipipálja eme kötelezettségét. A hivatal megkeresésünkre azt állította: “A NAV részére a telefonszámokkal kapcsolatban a NAIH elnöke nem tett ajánlást.” Ezért szeretnénk a következő levelet megosztani olvasóinkkal. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szignózta tavaly:
Az Infotörvény 1. számú melléklete egyébként teljesen világosan fogalmaz a szervezeti, személyzati adatokkal kapcsolatban: “A közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége (telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme)” nagyon is a nyilvánosságra tartozik. A NAV ennek ellenére nem hajlandó változtatni gyakorlatán, azonban néhány kis adóigazgatóság ezt nem meri megtenni. Íme, egy jó példa:
“Egy éve dolgozunk azon, hogy Csillag Dezsőné, a NAV alelnökéhez a központi szám helyett valamilyen érdemi elérhetőséget tegyenek közzé. Eddig csak a titkárnőjéig sikerült eljutnunk, pedig Csillag Dezsőné asztalán ott a készülék”
– panaszolja Ruszin Zsolt.
Csillag Dezsőnének már nincsen asztala, hiszen az adóhatóság vezetése jelentős átalakuláson esett át. Hogy a NAV jelenlegi feje, Dr. Varga Árpád változtat-e a gyakorlaton, az a jövő zenéje.
