Gazdaság

Elvileg kitörési pont lehetne a korszerűtlen épületek felújítása

szigeteles(210x140).jpg (Array)
szigeteles(210x140).jpg (Array)

Az Energiaklub szerint még mindig nem tudni, miből és mennyivel támogatja majd a kormány meglévő épületeink energetikai felújítását.

A most véleményezésre bocsátott Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv szerint a jövő évi költségvetés tervezete nem tartalmaz épület-energetikai felújítást célzó célú állami forrásokat – állapítja meg az Energiklub. Bár az operatív programokban a hírek szerint lakóépületek korszerűsítésére is lehet majd pályázni, köztudomású, hogy az uniós finanszírozású operatív programokhoz nemzeti hozzájárulás szükséges – amit ez esetben, a Cselekvési Terv szerint a magyar költségvetés nem tartalmaz – jegyzik meg. 

A saját forrást persze máshonnan, például nemzetközi hitelprogramokból is elő lehet teremteni. A közelmúltban Magyarország is nagy összegű hitelszerződést kötött az Európai Beruházási Bankkal az uniós operatív programok finanszírozása érdekében, amelyből a kormány tájékoztatása szerint az infrastrukturális nagyberuházások mellett az energiahatékonysági fejlesztésekre is jut majd valamennyi forrás.

A 2014-2020 uniós finanszírozási ciklus már rég elkezdődött, éppen ideje lenne hát megtudni, mikor lesznek a tervekből pályázati kiírások, és mennyi pénz jut majd a lakosság beruházásaira.

Ezen beruházások ösztönzése nemcsak a háztartások szintjén jár kedvező hatásokkal, hanem a nemzetgazdaság számára is jelentős hasznot hajt, és a befolyó adóbevételek miatt az államnak is pénzt hoz. Számítások szerint ha 2020-ig összesen 1260 milliárd forint jutna épületkorszerűsítésekre, ezzel évi 40 ezer munkahelyet teremthetnénk és tartanánk fenn. Így az építőiparban foglalkoztatottak száma bő 10 százalékkal növekedne, és összességében évi 60-70 milliárd forint pluszbevétel áramlana a költségvetésbe – állapítják meg.

„A régi, korszerűtlen épületek felújítása és e beruházások állami támogatása minden más gazdaságfejlesztési eszköznél hatékonyabb intézkedés, igazi kitörési pont lehet Magyarország számára” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szakmai igazgatója.

Az Energiahatékonysági Cselekvési Tervvel kapcsolatos főbb észrevételeik a honlapjukon olvashatók. Véleményüket a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak is megküldték.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik