A NAV kettős mércéjéről kitálaló Horváth András 14 évig dolgozott az adóhatóságnál, ahol alaposan megfigyelhette a magyarországi áfacsalás bevett gyakorlatait. Tapasztalatairól hiába szólt főnökeinek, nem történt semmi. Ősszel felmondott, feljelentést tett az ügyészségen, most a nyilvánosság erejében bízik. Legutóbb a 444-nek magyarázta el, miként is csalják az áfát hazánkban a nagyok, miközben az adóhatóság tapintatosan másfelé néz.
Így megy ez
Horváth egy egyszerű példán keresztül vázolta a csalást, a kitalált cégnevekkel a 444 cikke könnyíti a megértést.
Tehát: Szlovákiában egy becsületes cukorgyár 100 forintért kínál fél kiló kristálycukrot. Ezt megvásárolja tőle a magyarországi Kamu2000 Kft. az említett 100 forinton, mindezt nettó összegként, mivel országok között – hacsak a termék nem esik kívül a szabadforgalmi körön – nem kell áfát fizetni.
A cukor tehát Magyarországra érkezik, legalábbis papíron. A Kamu2000 Kft. hozzá sem nyúl a cukorhoz, ellenben eladja Nünüke Kft.-nek 80 forint + áfáért, vagyis bruttó 101,6 forintért. Tehát a nettó árból 20 forintot enged.
Eközben azonban fiktív költégszámlákat szerez arról, hogy mennyit költött arra fél kiló cukorra. Azt állítja például, hogy piackutatást végzett vagy valami lekövethetetetlen marketingtevékenységet. A lényeg, hogy a költségeit papíron fedezze, így nem kell adót fizetnie.
Ezután Nünüke is továbbadja a cukrot, mondjuk Prüntyike Kft.-nek 82 forint + áfáért, vagyis 104,14 forintért. Prüntyike pedig végül egy áruházláncnak értékesíti a cukrot 84 forintért, bruttó 106,68 forintért. Az áruházlánc kiteszi a polcra és 120 +áfát kér érte.
Utolsó műszak a szerencsi cukorgyárban
Fotó: MTI / Vajda János
A legnagyobb hasznot az áruházlánc zsebeli be, hiszen 84 forintért vásárol valamit, amit 120-ért ad el (látható, a csalás révén 16 forinttal olcsóbban jutott a cukorhoz). Prünytike és Nünüke igazából csak azért kellenek a körbe, hogy az áruházlánc és az első csaló, Kamu2000 között nagyobb legyen a távolság. Nünüke, a Kamu2000 vásárlója, ha kell, fel is szívódik.
Az áruházláncra elvileg nehéz rábizonyítani, hogy tudott a csalásról. Azonban feltehetőleg sem a Kamu2000, sem Nünüke nem a néhány tizedszázalékos haszonért “dolgozott” és kockáztatott, hanem az egész lánc egy korábbi megállapodás alapján jött létre és annak minden résztvevője osztozik a hasznon.
Eltussolás
Horváth megfigyeléseit főnökei éppen azzal hárították el legtöbbször, hogy az EU bíróságának egy ítélete korábban nem találta bizonyíthatónak, hogy az áruházlánc tudta, hogy a termék csalással került az országba. Ez a legtöbb NAV-os dolgozónak el is veszi a kedvét az ügy felgöngyölítésétől. Horváth szerint azonban az ítélet nem általánosan jelenti ki, hogy nem lehet a hasonló ügyek végére járni. Szerinte érdemes kikérdezni a fuvarozókat, átvizsgálni a szállítási papírokat és lehet figyelni a pénz útját is.
Horváth azt mondta, hogy amikor kivételesen sikerült ilyen ügyekben alaposabb vizsgálatot indítani, akkor az áruházlánc megrettent, és már az elmarasztalás előtt szakított a Prüntyike-szerű beszállítókkal. Horváth szerint kellő határozottsággal gyorsan, látványos eredményeket lehetne elérni az ilyen üzelmek felszámolására.
Sok termékkel, például ruhával, számítástechnikai eszközökkel, fémmel, tűzifával, kávéval, hússal nagy tételben ugyanez a helyzet. A kísértés pedig annál nagyobb, minél magasabb az áfa: Magyarországon a legmagasabb az egész EU-ban, 27 százalék.
