A magyar gazdaság növekedése amiatt nem tud érdemben gyorsulni, hogy míg a tempósan fejlődő Közép-Magyarország az EU régióinak hetedik leggyorsabb növekedését produkálja, addig a többi hat hazai régióból négy leszakadóban van – idézi a napi.hu Lengyel Imrét, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának tanárát az idei közgazdász vándorgyűlés területfejlesztési szekcióülésén tartott előadásából.
Garantált sikertelenség
Lengyel szerint az országos gazdaságfejlesztési politikák azért nem érik el céljukat, mert homogén országra kifejlesztett modellen alapulnak, miközben a valóság az, hogy a magyar gazdaság EU-átlag körüli növekedését egyoldalúan a főváros és vonzáskörzete generálja.
Budapest és vonzáskörzetének nemkívánatos túlsúlyát az autópálya-fejlesztések is erősítik. A sugárirányú, egyközpontú közlekedésfejlesztés növeli a különbségeket, ezáltal pedig garantálja a vidék leszakadását. Az autópálya-fejlesztések révén egyrészt az amúgy is erősebb fővárosi cégek számára könnyebbé elérhetőbbé váltak a vidéki piacok, így ki tudják szorítani a helyi vállalkozásokat. Ezt csak tovább súlyosbítja, hogy a fejlesztési támogatásokból is főként a fővárosi cégel részesülnek.
Szétszakadt Magyarország
Tavalyelőtt az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU-átlag 105,9 százalékán állt Közép-Magyarországon, miközben négy régió 40 százalék körüli értéket produkált.
forrás: Lengyel Imre előadása, napi.hu
A közép-magyarországi régió más szempontból is messze az országos átlag felett prodikál: itt a legkedvezőbb a foglalkoztatottsági ráta és itt él a legtöbb felsőfokú végzettségű is. A 25-64 éves korosztályban 2011-ben például 30,9 százalék volt a diplomások aránya, szemben a 21 százalékos országos átlaggal, illetve a többi régió 15-18 százalék közötti értékeivel, valamint a 22,4 százalékos EU-átlaggal.
Úton a megoldás?
Salamin Géza, a Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője a találkozón azt mondta, a kabinet a leszakadt térségeket átfogó vidékpolitikával kötné vissza az ország társadalmi-gazdasági vérkeringésébe. Ezt a vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítésével, a vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztésével, foglalkoztatási szerepének növelésével, a vidéki munkaerő, különösen az értelmiség megmaradásának és megtelepedésének támogatásával képzelik el. A kormány fejlesztési céljai között szerepel a vidéki városok közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztése.
A multik sem segítenek
Lengyel Imre szerint még a vidéki városokban megtelepült külföldi iparvállalatok sem hoznak tartós gyógyírt. A Magyarországon letelepedett külföldi termelővállalatok többségükben nem a magyarországi beszállítókra támaszkodnak, így nem képesek igazán lendületet adni a gazdaságnak, tartós növekedésélénkítő, tovagyűrűző hatásuk nemigen van, véli a szakember.
A helyzet orvoslására Lengyel szerint alulról szerveződő, a térségek lehetőségeihez igazodó ágazati fejlesztéspolitikára volna szükség. Jó irány lenne, ha Budapest a szolgáltatásexportban erősítene, vidéken pedig újraiparosítás menne végbe.
