Szerdán jön az IMF delegációja, hogy felmérje a gazdaság helyzetét. Bár nem az új készenléti hitelkeretről jönnek tárgyalni, a jelentés, amelyet végül letesznek majd az asztalra az ország gazdaságáról, nagy hatással lehet a tárgyalásokra – és nem mellesleg a forint árfolyamára is.
A költségvetés 2013-as helyzetének megítélésében jelenleg körülbelül 500 milliárd forintnyi különbség van az Európai Bizottság és a magyar kormány értékelésében, ezért azt is érdekes lesz látni, vajon melyik állásponthoz csatlakozik a szervezet.
Ennek megítélésében annak is szerepe lehet, hogy látja az IMF az eldöntött intézkedések költségvetési hatását, illetve a növekedésre gyakorolt hatásukat.
Az IMF a közelmúltban bizonyos szempontból paradigmaváltáson ment át. Talán a görög példából is tanulva ma már azt mondják: nem mindenáron kell azonnal egyenesbe hozni a költségvetést, s elfogadható a pénzügyi szektor megadóztatása is.
A bankadóról és a tranzakciós illetékről
“Segíthet a növekedés kiegyensúlyozásában a pénzügyi szektor megadóztatása. Kevés kormány állítja, hogy megfelelő mértékben járulnak hozzá a pénzügyi ágazat cégei az adóbevételekhez.
Az IMF nem támogatja a tranzakciós jellegű adót, de nagyon is támogatjuk a pénzügyi szektoradót. Utóbbival a szegmens szereplői azzal arányosan járulhatnak hozzá a társadalom érdekeihez, amennyi kockázattal terhelik a köz intézményeit. Ezzel kapcsolatban több javaslatot is tettünk.”
A bankok felelősségéről
A kiegyenlítettebb növekedés érdekében a pénzügyi szektor szabályozását szerintünk alapvetően át kell alakítani: sokkal átláthatóbbá kell tenni a cégek működését és erőteljesebben kell ellenőrizni őket ahhoz, hogy elkerülhessük a mostanában tapasztalt túlzásokat, amelyek a jelenlegi, kiegyenlítetlen és fenntarthatatlan növekedést megalapozzák.
A megszorításokról
Az elemzőink és költségvetési szakértőink szerint a pénzügyi megszorítás, ha sok ország egyszerre, hirtelen vezet be ilyet, akkor lassítja a növekedést. Nem lehet egy általános megoldást találni, egyedi megoldásokra van szükség. Kell tenni a költségvetés kiegyensúlyozásáért. A tempó és mérték az országtól függ. Ha nagyon nagy pénzügyi nyomás alatt van egy ország költségvetése, akkor jelentős és azonnali lépésekre van szükség a bizalom helyreállítása érdekében. Ha nincs ilyen nyomás alatt, és van mozgástere a költségvetésnek, akkor nem szabad erőszakolni a költségvetés konszolidációját.
Több példa van arra – az eurózónán belül is -, ahol kicsit lehet lassítani az iramon. Persze arra is van példa, hogy folytatni kell a konszolidációt.
A reformokról
A számszerűsített célok helyett jobb szeretjük a szerkezeti célkitűzéseket. Örülünk, hogy már az Európai Bizottság is egyetért ezzel a nézettel: nemcsak a 3 százalék (ennyi lehet egy uniós ország GDP-arányos költségvetési hiánya egy évben – a szerk.) a fontos, hanem a szerkezetből fakadó hiányokat kell figyelni.
