A Pénzcentrum.hu szerint alkotmánysértő lehet a telefonadó, ha azt a szolgáltatók átterhelik az előfizetőkre. Az Alaptörvény kimondja, mindenkinek a teherbíró képessége alapján kell hozzájárulnia a közös szükségletek fedezéséhez, vagyis figyelembe kell venni a gyermeknevelés költségeit. A telefonadónál egyértelműen kijelenthető, hogy a gyakoribb hívások miatt halmozottan sújtja a gyermeket nevelőket, ha azt a szolgáltatók átterhelik az ügyfelekre. Alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be, ha bizonyítani tudják, hogy az adók miatti tehernövekedésük ellentétes az alkotmányban foglaltakkal.
Magyarország Alaptörvényének XXX. cikke a következőket mondja ki:
(1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
Márpedig az új telefonadó nem tesz különbséget a magánszemélyek teherbíró képessége alapján. Kolláth György alkotmányjogász szerint a kormány azzal a trükkel próbálta meg kivédeni az alaptörvénnyel való ütközést, hogy a telefonadónak nem a magánszemélyek, hanem a telefontársaságok az alanyai.
A kormány adópolitikája ellentétes az új alaptörvénnyel, annak egyik cikke ugyanis arról rendelkezik, hogy mindenki a teherbíró képességének megfelelően viselje a terheket. Erre már a Népszavában hívta fel a figyelmet Angyal József okleveles adószakértő. Szerinte ezt jelenti, hogy a kormány azzal büszkélkedik, az új adók szétterítettek, mert a terhet széles réteg viseli.
Ez azt jelenti, hogy egy egyedülálló ember esetén őt magát sújtja a telefonadó, illetve a tranzakciós illeték – mondta a szakember. Angyal József példaként hozzátette, ha egy kétgyermekes családban a feleség munkanélküli, egyedül a férj keres, jól látható, hogy csak a férjnek van teherbíró képessége. Ugyanakkor a telefonadót és a sárgacsekk-adót meg kell fizetnie a gyerekeknek és a feleségnek is.
Vagyis a törvény olyan emberekre is terhet rak, akiknek a teherbíró képessége nem teszi lehetővé. Elképzelhető, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nem olvasta még el az alaptörvényt, legalábbis a szóban forgó paragrafusokat – mondta Angyal József, aki szerint uniós jogszabályokba is ütköznek ezek az adók.
“Fizessenek a zemberek is!”
A bankszövetség elnökségi tagja szerint a pénzintézetek és az ügyfelek között kellene megosztani a pénzforgalmi illetéket. Gyuris Dániel szerint ha nem ez történik, vagyis a bankokkal fizettetik meg az új közterhet, az alávághat a gazdaságnak.
A bankok még kevesebb hitelt tudnak kínálni a cégeknek, ráadásul ez igazán európai méretekben gondolkozó vállalkozások rövid úton, akár egy hónap alatt külföldre tudják telepíteni pénzforgalmukat.
A bankár az m1 Ma reggel című műsorában arról is beszélt, a hazai bankadó 17-szerese az európai átlagnak, de csaknem 50-szerese lenne, ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formában fogadnák el.
Mennyi az annyi?
A tranzakciós illetéket a bankoknak kell megfizetniük, a forgalom egy ezrelékére rúg majd, és 130 milliárd forint bevételt vár tőle a kormány. Felmentést kap befizetése alól a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár.
A magánszemélyeknek saját számláik közötti utalásért nem kell majd illetéket fizetniük. A vállalatok 5 millió forint feletti kifizetéseire viszont kötelezővé teszik majd a banki utalást.
A törvényjavaslat vitáját a héten kezdte meg a parlament.
