Az egész Kárpát-medencére kiterjedő Wekerle-terv részeként minden környező országban elkészül az ottani magyarság gazdaságfejlesztési terve, ez lett kész először az erdélyi Mikó Imre-tervben – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Szatmáry Kristóf megjegyezte: azok az erdélyi cégek vehetnének részt a projektekben, amelyek 40 százaléka magyar állampolgárok tulajdonában van, ezekről a társaságokról regiszter készül. Ugyanakkor a program nagyobb összegű forráshoz csak az EU 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakában juthat.
Az uniós források mellé nemzetközi finanszírozást vázolt fel Jakabos Janka, a terv koordinátora. Ezek lennének a fő források, de emellé a magyar kormány és a helyi gazdasági szereplők is tennének pénzt, bár jóval kevesebbet. Jakabos felvázolt három olyan programot is, amelyik közel áll az induláshoz.
Az első egy fiatal vállalkozókat megcélzó inkubátorház-hálózat, a másik egy svájci befektetési alapokkal közös elképzelés, amely gyógyszergyárat, ásványvíz-palackozót és bioélelmiszer-termelést tartalmaz, 5 millió euró bevonásával. Harmadikként pedig az OTP Bank kidolgozta a mezőgazdasági finanszírozási modellt.
Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke jövőre 1-2 milliárd forint magyar forrást tartott valószínűnek, hogy abból elindulhasson az Erdélyi Magyar Tervezési és Fejlesztési Ügynökség. Szerinte a legfontosabb a versenyképes munkahelyteremtés, az öngondoskodó helyi gazdaság fejlesztése, valamint a pénzügyi infrastruktúra megteremtése. A vállalkozásokat alkalmassá kell tenni arra, hogy a Romániának jutó uniós forrásokra sikeresen pályázzanak.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a tervet a gazdasági autonómia megteremtéséhez vezető eszköznek nevezte, amelyre – ahogy fogalmazott – “ráépülhetnek az egyéb autonómiák is”.
A névadó, Mikó Imre Erdély Széchenyije volt, a többi között klinikák, könyvtár és kollégium létrehozása fűződik a nevéhez.
